A hétvége a ráérős reggelik ideje. Habos kakaó, forró tea, tejhabos kávé, minden, mi szem-szájnak ingere. Együtt a család, közös az étkezés. Mivel lehet fokozni még ezt az élményt? Egy puha, házi foszlós kaláccsal!
Szeretem a hétvégi reggeleket. Még akkor is, amikor ilyenkor bezzeg a gyereket már hatkor kiveti az ágy vagy jobb esetben hétkor és onnantól kezdve nincs megállás. Mégis szeretem. Mert igaz, hogy zaj van, meg koránkelés, de mégsincs kapkodás. Együtt tudunk reggelizni. Már ha van mit. Mert mire eljutunk a hét végéig, addigra a gyerekek lerabolják a hűtőt, a kamrát, a mindent. És akkor ott a nagy kérdés: oké, de akkor mit fogunk reggelizni?
Az utóbbi időben Férj rászokott arra, hogy korábban felkel – ha a gyerekek már úgysem tudnak csendben aludni legalább kilencig – és elmegy a közeli piacra, hogy vegyen gyümölcsöt, zöldséget, valamint azokat a dolgokat, amelyek valami oknál fogva lemaradtak a heti nagybevásárlásról. Hatalmas könnyebbség ez nekem. De időközben rájöttem, hogy nem csak az én kedvemért teszi ezt meg, hanem a piac közelében nyílt egy csuda pékség is, ahol nagyon finom péksüteményeket lehet kapni.
És nemcsak ott, hanem a piacon is. Van egy hölgy, aki kalácsokat árul. Meg réteseket. Azokat is nagyon szeretjük, de mégsem azokat vesszük. Hanem a kalácsait. Mert olyanokat árul, amelyekért bizony érdemes felkelni. Korán. Szombaton is.
De a múltkor csoda történt. A gyerekek nem keltek fel. Hanem sokáig aludtak. Sokáig! Hétvégén! Érted? Ez tényleg csoda volt. Ergo, mi is sokáig aludtunk. Viszont így hiába talpalt el Férj a piacra, se kalács, se péksütemény nem jutott már neki. Vagyis nem hiába ment, mert gyümölcsből meg zöldségből volt bőven, de a gyerekek szerint mégiscsak üres kézzel tért haza. A reggeli azért persze nem maradt el, de belőlem csak kicsikartak egy ígéretet, hogy azért vasárnapra azért csak lesz kalács az asztalon.
De ugye vasárnap nincs piac. Mi következett ebből? Én leszek az, aki kalácsot fog sütni. Többfélre recept is van már a blogon, de most valami másra vágytam. Arra a tipikus fonott kalácsra. Ami puha és foszlós és úgy néz ki, mint annál a kedves hölgynél. De azért van benne egy kis csavar. Aztán megtaláltam a nekem leginkább tetsző receptet. Amibe a csavar a mazsola/aszalt gyümölcs volt. Nem egy váratlan csavar, de csavar. Na nálunk az biztosan nem lesz. Mert Nagylány és én sem rajongunk érte.
Így helyett sütésálló csokicseppet dagasztottam a tésztába és elég nagy sikerem lett vele. Hogy úgy mondjam. Így most már vasárnap is tudunk puha, foszlós házi kalácsot enni, ha nincs nyitva a piac.
Házi foszlós, puha kalács (csokival)
- 650 gramm liszt
- 400 ml langyos tej
- 4,2 g cukor az élesztőhöz
- 25 gramm friss vagy egy zacskó porélesztő
- 60 gramm olvasztott vaj
- 1+1 tojás
- 46 gramm cukor a kalácshoz
- egy csipet só
- 100-200 gramm maszola/aszalvány/sütésálló csokicsepp (opcionális)
- Vegyünk ki a tejből 1 dl-t, adjuk hozzá a 4,2 gramm cukrot és futtassuk meg benne az élesztőt.
- A robotgép táljában keverjük ki a 46 gramm cukrot egy tojással. Adjuk hozzá a lisztet, a sót és a maradék tejet. A legvégén pedig öntsük bele a felfuttatott élesztőt.
- Kezdjük el dagasztani a keveréket és több adagban adjuk hozzá az olvasztott, de már nem forró vajat.
- Ha bármivel szeretnénk dúsítani a kalácsunkat, akkor azt ezen a ponton kell megtennünk: mazsola, aszalt gyümölcs, sütésálló csokicsepp (kb. 10 dkg).
- A kidagasztott tésztát letakarva, langyos helyen kelesszük a kétszeresére kb. fél óra alatt.
- A megkelt tésztát vágjuk három felé és mindhárom darabot dagasszuk még 5-5 percig.
- A három bucit egyenként nyújtsuk ki kb. 55 cm hosszú kígyóvá és hármas fonással fonjuk meg.
- Egy sütőlapot vajazzunk ki, helyezzük rá a nyers kalácsot és langyos helyen, letakarva pihentessük 15-20 percet.
- Az idő leteltével verjük fel a másik tojást és kenjük le vele a tésztánkat.
- Melegítsük elő a sütőt 190 Celsius fokra és 30-40 perc alatt süssük készre a kalácsot. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e rendesen.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!
Kedves Barbara! Tetszik a recept de a cukor mennyiség nem teljesen egyértelmű. Segítenél,hogy mennyi is kell bele pontosan?
Köszönöm
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy benézett hozzám a blogra.
A recept értelmében 4,2 gramm cukor kell az élesztőhöz és magába a kalácsba 46 gramm cukor kell.
Üdvözlettel: Barbara