Szülőség. Rövid, egyszerű szó. Ami a valóságban azonban egy igazán bonyolult folyamatot takar. Sőt. Aki benne van, pontosan tudja, érzi látja. De vajon tudjuk-e ott mélyen belül, hogy valójában miről is szól ez az egész? Hogy valójában a szülőség a mi felnőtté válásunk igazi útja, tanítás az elengedésről.
Kategória: Család
Szülőség, sötét verem?
A szülőség olyan, mint egy feneketlen kút. Egy sötét verem. Az ember csak dobája bele azt, amit tud a legjobb tudása, képessége szerint, de hogy mi lesz ebből a szakadtlan küzdelemből, hát azt jó ideig nem látni. De képzeld, van fény az alagút végén! Én már csak tudom.
Vészhelyzet – gyerek a lakásban… egyedül!
A logisztika a szülői lét egyik állandó kihívása. Egyrészről, hogy időben odaérjünk a gyerekkel ahova, ha visszük, másrészről hova tegyük, ha nem visszük?! Maradjon otthon! Maradjon otthon? Egyedül?
Szülők vagyunk – összekötve és elválasztva
Mi az, ami összeköt bennünket, édesanyákat, édesapákat? Mi más, mint a szülőségünk?! Hogy szülők vagyunk. És mi az, ami szétválaszt bennünket, szülőket? Pont ugyanaz. A szülőségünk.
A szülőség tényleg tanulható?
A szülőség tanulható! – hirdetik az okosok lépten-nyomon. És azt kell mondjam öt gyerek tapasztalatával, hogy igazuk van azoknak, akik ezt mondják. A szülőség tényleg tanulható. Ha hagyunk rá időt magunknak. Ha hagynak rá időt nekünk. Ha hagynának…
Nagykorúság – tegnap három, ma tizennyolc
Ó, te jó ég! Milyen nagyok már ezek a gyerekek! Bizony-bizony, durván öregszenek. Szerencsére csak ők – mondogatjuk viccelődve egymásnak rég nem látott ismerősökkel. És tényleg. Aki tegnap három éves volt, ma tizennyolc. Gyerekből felnőtt. Kisfiúból fiatal férfi lett. Az idő pedig eltűnt. Mintha soha nem lett volna.
Mindenkinek arra van ideje, amire akarja?
Idő. Mindennek és mindenkinek köze van hozzá. Hol lassan telik, hol gyorsan. Hol sok van belőle, hol meg kevés. A beosztásáért mindenki önmaga felel a körülményei ismeretében. De tényleg mindenkinek arra van ideje, amire akarja?
Mégis kinek nagyobb… az anyasága?
Sokan sokfélék vagyunk. Elkerülhetetlen, hogy bizonyos dolgokról másképp gondolkozzunk. A véleménykülönbségeket pedig ütköztetjük. Kivéve az anyaság esetén. Mert ott atombombákat dobálunk. Egymásra. Mintha élet-halál kérdése lenne, hogy mégis kinek nagyobb(, szebb, jobb)… az anyasága?!
Tükörkép – hát te meg hogy nézel ki?
A korai időkben a szülőség beszippant. Szőröstül-bőröstül, testestől-lelkestül. De ez az állapot nem tart örökké. A tükör előtti reggeli tömörülésből a gyerekek lassan kikopnak. Mi pedig ott maradunk szemben a tükörképünkkel és a magunkra csodálkozással. Te ki vagy és hogy nézel ki?
#nemcsakegyanya
Anya vagyok. Édesanya. Öt gyerek édesanyja. A világ szemében ez a legfontosabb mondanivaló rólam. Ha anya lettél, örökre anya maradsz. Természetesen. Sőt! De azért nem baj, ha #nemcsakegyanya vagyok, ugye?