Határt, határokat szabni soha nem könnyű. Szülőként sem. Az egy külön kihívás. Jó lenne, ha sok egyéb mellett, ezt is meg lehetne tanítani a gyerekeinknek, mint mondjuk a cipőkötést. De az igazság az, hogy ez nem tanítható. Saját tapasztalat kell hozzá. És szabadság és bizalom. Szülői részről. Mert a határait mindenkinek magának kell felfedeznie.
Címke: gyerek
Szülőség, sötét verem?
A szülőség olyan, mint egy feneketlen kút. Egy sötét verem. Az ember csak dobája bele azt, amit tud a legjobb tudása, képessége szerint, de hogy mi lesz ebből a szakadtlan küzdelemből, hát azt jó ideig nem látni. De képzeld, van fény az alagút végén! Én már csak tudom.
Vészhelyzet – gyerek a lakásban… egyedül!
A logisztika a szülői lét egyik állandó kihívása. Egyrészről, hogy időben odaérjünk a gyerekkel ahova, ha visszük, másrészről hova tegyük, ha nem visszük?! Maradjon otthon! Maradjon otthon? Egyedül?
A szülőség tényleg tanulható?
A szülőség tanulható! – hirdetik az okosok lépten-nyomon. És azt kell mondjam öt gyerek tapasztalatával, hogy igazuk van azoknak, akik ezt mondják. A szülőség tényleg tanulható. Ha hagyunk rá időt magunknak. Ha hagynak rá időt nekünk. Ha hagynának…
Szégyen, ha segítségre szorul a szülő?
A szülőség sok mindennel jár együtt. Örömmel. Küzdéssel. Bűntudattal. Néha pedig szégyennel. Különösen akkor, ha valaki azt mondja: segítségre szorul. Azonnali bélyeg. Szégyenbélyeg. De vajon tényleg szégyen, ha segítségre szorulunk, mint szülők?
Korszakváltás – gyerekbirodalom iskolásokra szabva
Gyerekekkel élni mindig kihívás. És nem csak a szülői létet tekintve. Hanem például az épített környezetét is. Ugyanis egészen más környezetre van szüksége egy csecsemőnek, egy totyogónak, vagy éppen egy iskolásnak. Mi megy, mi marad, hogyan alakul a tér négy szobában, öt iskolással?
Suli-buli – napközi vagy nem napközi?
Az iskolás évek állandó kihívást jelentek mind a szülőknek, mind a gyerekeknek. Folyamatosan. És már rögtön az elején szembetaláljuk magunkat egy igen fogós kérdéssel: mi legyen a gyerekkel tanítás után? Napközi vagy nem napközi? Pro és kontra.
Beszorítva – korlátozott gyerekkor, magabiztos felnőtt?
A gyerekek felnőnek. Szülőként pedig nem lehet más vágyunk, mint hogy a gyerekeink magabiztos felnőttként váltsák valóra mindazt, ami számukra a boldog életet jelenti. De hogyan lesz valakiből magabiztos, önmagáért kiállni képes felnőtt, ha gyerekkorában épp az ellenkezőjét várjuk tőle?
Változó kor – anyaság az “új normálisban”
Változnak az idők. Szokták mondani. Most ezt a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg. Mert az idők nagyon megváltoztak. De vajon anyaként, szülőként mennyire tudok változni? Milyen az anyaságom az “új normálisban”?
Anyaságon túl – bújj elő, ember!
Szülőként nagyon fontosnak tartom, hogy mit adok át a gyerekeimnek. Milyen példát mutatok. De vajon mi van az anyaságon túl? Van-e ott élet? Kell-e ott életnek lennie? És mit kell ebből átadni a gyerekeknek?