Ma már nagyon sokféle témáról lehet mesélni. Ma már nagyon sokféle módon lehet mesélni. Vannak nehezen tálalható témák. Ezekhez kellő és értő érzékenység kell. Mesélj érzékenyen!
hirdetés, BOOOK Kiadó
Photo by Kelli McClintock on Unsplash
Már a múlt homályába vész, mikor is vettem először mesekönyvet a kezembe szülőként. Abból a célból, hogy mesét meséljek Nagyfiúnak. Alig lehetett talán pár hónapos. Azt hiszem. Az biztos, hogy már nagyon korán érdeklődött a könyvek iránt – ez a vonzalma a mai napig tart – és én úgymond kihasználtam ezt a vonzalmát és csak meséltem és meséltem és meséltem neki. Órák hosszat, minden nap.
Mert hiszek az olvasás és a mesék erejében. Hiszem, hogy a fantázia világa segít megérteni a körülöttünk zajló eseményeket, segít feldolgozni, másképp látni, mélyebben, okosabban, értőbben.
De térjünk csak vissza egy kicsit a meseolvasáshoz magához. Nagyon sokféle mesét olvastam az elmúlt években. Klasszikusat és kortárst. Műmesét és népmesét. Átiratot és eredetit. Mindenfélét. És a gyerekeim mindegyiket szerették. Mert mindegyikben megvolt a csoda, amely a fotelhez szegezi az embert, amely megnyitja az ember elméjét és hagyja szabadon szárnyalni, megérezni és ráérezni olyan dolgokra, amelyek korábban rejtve voltak előtte.
Ugyanakkor azt sem hallgathatom el, hogy az utóbbi időben szerintem megváltoztak a mesék. Vagyis vannak olyanok, amelyek megváltoztak. Más irányt vettek. Másképp működnek, mást szeretnének elérni, mint a klasszikus ősök. És ez nem baj. Sőt! Minden változik, miért pont a mesék maradnánk ki ebből a sorból? Nyilvánvalóan elsősorban a kortárs “műmesékről” van szó.
Bizonyos meséknek konkrét célja lett. Nem egyszerűen egy történetet mesélnek el, ahol a jó győz, a rossz megkapja méltó büntetését, nyilvánvalóan ezzel is tanítva, megtanítva a legfontosabbat, hanem egy szinttel tovább léptek. Ennek az új lépcsőfoknak a neve pedig nem más, mint érzékenység. Még pontosabban fogalmazva, érzékenyítés. Az elfogadás, a mások felé való nyitás fontosságának kiemelése, hangsúlyozása.
És ezt nem lehet elég korán elkezdeni. És nem feltétlenül kell ragaszkodni a hagyományos keretekhez, a direkt tanításhoz, a direkt tapasztaláshoz. Érdemes felkutatni, felfedezni az alternatívákat. Mert vannak. És itt jönnek képbe a mesék… az újszerű mesék. Mint Bíró Zsófia könyve, amely a BOOOK Kiadó gondozásában jelent meg és A macska mondja meg! címet viseli.
A macska mondja meg! a borítóképe alapján egy teljesen hagyományos kortárs mesekönyvnek tűnik. Bár az alcíme – mit egyél és mit ne – már azért sejtet valamit. Hogy mégis valami újdonsággal, újszerűvel állunk szemben. És tényleg.
Bíró Zsófia könyve több, mint egy mese. Bár bevallom, ha csak az lenne, egy egyszerű mese, már az is pont elég lenne, hogy megérje levenni a könyvespolcról. Mert meseként is egy igazi mestermunka. Zseniális poénok – felnőttként is élvezhetőek! -, zseniálisan megformázott és karikírozott szereplők, jól megválasztott, beszédes nevek megfejelve Rátkai Kornél tűpontosan eltalált grafikáival.
Már ennyi is elég lenne ahhoz, hogy szeressük.
De ez az alig nyolcvan oldalas kötet túllépi azt a bizonyos lépcsőfokot. Vagyis fellép rá. Ugyanis ez a könyv egy olyan témát jár körbe rendkívül szórakoztatóan – ugyanakkor elképesztően tudatosan és felkészülten -, ami manapság nagyon sokakat érint, közöttük sok kisgyereket. Az allergiáról, az ételallergiáról szól. Hogy élnek közöttünk olyanok, akik szenvednek valamitől, ami megkereseríti a mindennapjaikat. És ez milyen dolog már?! Olyan dolog, ami ellen tenni kell! Akkor is, ha az ember csak egy macska… vagy mi.
És Rettentes Ivánka tesz is. Negyvenhat macskatársával és Radarral, a nagy, fekete dán doggal.
A szerző mesébe illően mesél el egy nagyon is szerethető történetet egy szerfelett komoly témáról, miközben apranként megismerteti a fiatal olvasókkal – és rajtuk keresztül az idősebb generációkkal – azokat a táplálkozási tudnivalókat, amelyek utat nyithatnak a tudatosabb táplálkozás felé.
Szerencsénkre. Mert ez mindannyiunk közös érdeke.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!