Minden gyerekben él a kalandvágy. A szülőkben meg a para. Ki húzza a rövidebbet? Ha a zöld macskán múlik, az egymásnak ellentmondó érzéseknek csak nyertesei lesznek.
hirdetés, Manó Könyvek
Kevés olyan gyereket ismerek, aki ne szeretné a kalandokat meg az izgalmakat, vagy még inkább e kettő keverékét, az izgalmas kalandokat. És kevés olyan szülőt, akiben ennek nyomán ne buzogna fel a para. Az enyémek sem kivételek ez alól.
Egyszerűen vonzza őket a kaland. Az én értelmezésemben inkább a veszély. Mintha beléjük lenne kódolva. A mi esetünkben ehhez lehet némi köze annak, hogy nagycsalád vagyunk. Nagyon nagycsalád. Nálunk minden egyes nap egy kaland. Olykor kisebb, olykor nagyobb, de hogy izgalomban nincs hiány, az biztos, és reggel még nem tudhatjuk hogyan végződik az este. Csak bízhatunk benne, hogy épp ésszel és épp bőrrel megússzuk. A legtöbbször sikerül. Néha meg nem. De ez együtt jár a kalanddal. Na meg a nagycsaláddal.
De ettől függetlenül felnőttként nem könnyű lépést tartani a gyerekek kalandvágyával. A két kamasz esetén már nem tehetek sok mindent, csak abban bízhatok, hogy jó tanáruk voltam és átadtam nekik minden fontosat a vessük-bele-magunkat-az-ismeretlenbe nevű projektek helyes kezelése kapcsán, de a kisebbeknél azért szükségem lenne még egy kis időre, hogy őket is kellőképpen felkészíthessem.
Időt nyerni pedig nem egyszerű, mert a kalandvágy az kalandvágy. De azért megvannak a jól bevált módszereim, de néha nem árt a vérfrissítés, egy kis izgalmas újdonság. Mivel lehet a legkönnyebben kifogni a szeleburdi csemeték vitorlájából a szelet, ha nem szeretnénk, hogy a nagy izgalom utáni sóvárgásban a való világban tegyék próbára magukat direktbe, azonnal?
Hívjuk őket a fantázia birodalmába! Kalandokban ugyanis ott sincs hiány, csak a megfelelő úti társakat kell magunk mellé gyűjteni. Mondjuk a Manó Könyvek kiadásában megjelent, Ruff Orsolya tollából született A zöld macska titka című kiadvány főszereplőit. Akiknek már a neve és léte – Zizi, a cicalány, Kergedombi Eduárd, a cickány, Minuta, a sün, Hetven, a patkány haramia stb. – is garancia az izgalmas kalandokra…
Na meg a környezet. Egy erdőszéli kurta kocsma, a Lármás Rumli, ahol a törzsvendégek mézes tejjel oltják a szomjukat, miközben támasztják a pultot és élik hétköznapi – eseménytelen – életüket, egészen addig, amíg az öreg Rapli a Pézsma-tónál, a nagy fenyő tövében nem talál valamit… vagy inkább valakit.
És innentől kezdve nincs megállás.
Az események felgyorsulnak, kalandból kalandba csöppenünk – a végén pedig feltárul a zöld macska titka is -, csak győzzük mesélni, olvasni. A szellemes, a felnőtt mesélőt is olykor-olykor mosolyra fakasztó párbeszédekkel tűzdelt történet nyelvezete választékos (óriási piros pont!), de ugyanakkor nem túl bonyolult, abszolút gyerekbarát a szellős tördelésnek és a fejezeteket szövegét megtörő zseniális fekete-fehér rajzoknak köszönhetően, amelyeket Megyeri Annamária készített szívvel-lélekkel, tökéletesen illeszkedve a könyv hangulatához, szórakoztató jellegéhez.
Műfaji besorolása szerint A zöld macska titka egy félelmetes részletektől igen, de valódi izgalomtól nem mentes igazi kalandregény, amely elsősorban a 8-12 éves korosztálynak íródott önálló olvasásra, de pont annyira tökéletes felolvasásra is szárnypróbálgató kalandvágyóknak és aggódó szüleiknek, hogy a végén mindenki elégedetten dőlhessen hátra: létezhet kaland para nélkül!
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is.