Akarjuk vagy nem, a gyerekek egy idő után kirepülnek a családi fészekből és különböző közösségekbe kerülnek. Például iskolába. Egy jó iskolai közösség aranyat érhet. De hogyan alapozhatjuk meg?
Egy ideje már minden gyerekem közösségbe jár. Legkisebb még csak ovis, a nagyobbak viszont már mindannyian az iskolapadot koptatják. Míg az első óvodai év elején van beszoktatási időszak, addig az iskolánál ezt a fogalmat már nem ismerjük. Elvégre iskolakezdés előtt a gyerekek minimum egy évet jártak már közösségbe, tehát nincs benne semmi szokatlan. Ja, persze, nincs benne semmi szokatlan: csak a helyszín, a tanárok, a gyerekek, az elvárások, meg ki tudja még, mi minden.
És ez akkor is így van, ha már nem elsős gyerekről beszélünk. Minden új tanév számtalan újdonságot tartogat, amely alaposan felforgathatja a korábban kialakult status quót. Jöhetnek új gyerekek az osztályba, sőt, a felvételik miatt megcsappant létszámú párhuzamos osztályokat akár össze is vonhatják, de őszintén szólva az oszlopos tagokon is jelentős változások tapasztalhatók a nyári szünetek végére – és nem csak kinézetben -, (kis)kamaszkorban rengeteg minden befolyásolhatja a személyiség alakulását. Az öribarik öriharikká alakulnak és fordítva, a korábbi erőegyensúly felborulása kihatással lehet az osztályközösségre, a közös munkára, az osztály hangulatára.
Tagadhatjuk, de attól még tény, hogy az iskolarendszer merev keretei, a szabályok és az elvárások nem mindig adnak lehetőséget arra, hogy a gyerekek ténylegesen kibontakozhassanak, hogy ténylegesen megismerjék egymást, megmutathassák egymásnak kik is ők valójában, miben hasonítanak, miben különböznek egymástól, kinek mi az erőssége. Pedig a jó közösség aranyat ér: motivál, előrevisz, erőt ad, felemel, átsegít a nehézségeken.
Így lesz jó közösséged
Túlzás azt állítani, hogy az ötgyerekes családunk olyan, mint egy osztályközöség. Ha pusztán a számszerűséget nézzük, akkor tényleg túlzás, de ha a működését tekintjük, akkor már egyáltalán nem az. Ez is egy közösség, egy dinamikusan változó közösség, amely ráadásul már elég nagy ahhoz, hogy akár egyetlen résztvevőjének egyetlen apró – és akkor a jelentőseket még nem is említettem – változása is nagy átrendeződéseket indukáljon a családon belül, amire a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legadekvátabb választ kell(ene) adni.
Egy ilyen közeget folyamatosan építeni kell. Fel-, át-, újra-, vissza, de építeni, hogy működőképes maradjon és nekem is helyén maradjanak a hajszálaim, amelyekből már nincs ugyan olyan sok, főleg amióta két kamaszt is nevelünk – és lesz ez még így se -, de akkor is…
Különösen erős késztetést érzek erre, amikor ott állok az atomháború sújtotta gyerekzóna közepén, ahol Középső és Négyes épp megpróbál elrejtőzni Legkisebb elől, hogy közönség nélkül gyilkolhassák le egymást abbéli vitájuk során, hogy a Ford Mustang vagy a Dodge Viper képes nagyon sebességre egy kanyarokkal telitűzdelt F1 pályán, de ezt az öccsük oly erősen nehezményezi, hogy képes akár csavarhúzóval is nekiesni az ajtókilincsnek, nehogy valamiről is lemaradjon. A két nagy eközben a közös gumicukorkészletben arra fogad, ki kerül majd ki győztesként az iménti jelenetből, de a békésen indult fogadást parázs vita szakítja meg, amikor Nagylány csalást kiált, erre válaszul pedig Nagyfiú egy nyelésre eltűnteti az összes Haribo macit. Na, stratéga legyen a talpán, aki itt békét tud teremteni.
Egy ideje már rájöttem, hogy
a boldog túlélés alapja az épít(kez)és. A csapatépítés.
Melyek a legjobb családi, osztályszintű közös(ségi) élményt adó programok? Íme néhány ötlet a teljesség igénye nélkül.
#1 Íjászok viadala
Igazi csapatépítő, feszültséglevezető és önbizalomnövelő program, felejthetetlen közösségi élmény, amely akár egy életre szóló hobbival is megajándékozhatja a részvevőket. A másfél órás időtartamú, négy egymásra épülő játékban a legmagasabb biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező, fájdalommentességet garantáló “szivacsozott” végű nyílvessző és arcot/szemet pluszban védő arcmaszk biztosítja a felhőtlen játékörömöt.
A játék során csapatok küzdenek csapatok ellen először állásból, majd mozgásban, a végén pedig egy igazi harci helyzetben, várostrom közben. A játékszakaszok gyorsak, kevésbé edzettek számára sem megterhelőek, a győzelem lehetősége mindenki számára adott.
#2 Szabaduló szoba
A szabaduló szoba varázsát az érdekes, izgalmas, de egyben gyakorlatias rejtvények és ezek változatos megoldásai adják. Az élmény, amely a környezetnek köszönhetően teljesen egyedi, együttműködésre tanít, ráadásul a játék után még napokig beszédtémát adhat. Egy osztály szempontjából a legnagyobb érték a közösségi élményből fakad, ami a feladványok közös megoldásából származik.
Míg kezdetben a szabaduló szobákat főleg felnőtt közönségre szabták, ma már vannak gyerekbarát változatok is (Mistique Room, Sweet Escape, Jusski), sőt létezik már olyan szabaduló szoba is, amely nem helyhez kötött: ebben az esetben az animátor a csoport által választott helyre szállítja ki a szabaduló szetteket.
#3 Cool-túra: városfelfedezés kvízjátékkal
Másfél-két órás, kényelmes sétára tervezett program, amelynek során egy-egy város leghangulatosabb helyeit, történelmi városrészeit fedezhetjük fel egy cool-túra térkép és a rajta bejelölt pontokhoz íródott kvízkérdések iránymutatásával.
A játékosok a kvízkérdésekre adott válaszok helyességét egy lekaparható festékkel eltakart megoldólappal ellenőrizhetik. Az a három fős csapat nyer, amelyik a térkép segítségével megtalálja a belváros legérdekesebb pontjait és a legkevesebb rossz válasszal feleli meg a kvízkérdéseket.
#4 Buborékfoci
Egy iskolában sok a szabály, néha olyan jó lenne áthágni őket. Bújjatok bele egy felfújt léggömbe és élvezzétek a szabálytalankodás szabadságát!
A buborékgömbbel játszható játékok három vállfaja – a taszigálós buborék szumó, a székfoglalós kakukktojás és a klasszikus focizásra hajazó buborékfoci – tökéletes kikapcsolódást nyújt a szabálykövetés rengetegéből a legminimálisabb sérülésveszély nélkül.
Végre egy olyan játék, ahol a legfőbb szabály, hogy nincs szabály.
#5 Soft-csúzlis kalandjáték
Az iskolában sok a teher a gyerekeken és ez néha bizony agresszióba torkollik. A fizikai aktivitást igénylő soft-csúzlis kalandjáték teret ad az agresszió kiélésének, de oly módon vezeti le a feszültséget, hogy közben senki nem sérül meg.
A játékrendszerében a paintballhoz hasonlító soft-csúzli nem igényel semmiféle védőfelszerelést, mert a játékban főszerepet játszó csúzli úgy lett kifejlesztve, hogy abból minden keményebb, esetleges sérülést okozó tárgy, kő, kavics, földrög kiesik, a játékélményt egy speciális, teniszlabda nagyszágú, nagyon puha, de jó röptű szivacslabda biztosítja.
A háromféle egymásra épülő játékot akár harmincketten is játszhatják egyszerre, az egyes játékok ideje 4-6 perc, így a kevésbé edzett résztvevők is élvezhetik minden percét.
(forrás: osztálykirándulás.hu)
Nem kellenek tehát napok, elég néhány óra (akár az tanítási nap végén egy-egy duplaóra), na, meg egy csapat jófej tanár (akik pontosan tudják, hogy egy motivált, jól összeszokott, egyűttműködésben világbajnok osztállyal a munka is könnyebben megy), hogy a gyerekek kilépjenek a megszokott keretekből és úgy láthassák egymást, ahogy ritkán, minden nyomás alól felszabadultan. Nagy igazságokra derülhet fény ilyenkor: nálunk például arra, hogy bár Nagyfiú a legnagyobb, de az igazi erő mégiscsak Legkisebb markában van, vagy hogy bár Négyes állandóan ficereg, de ha kell, úgy koncentrál, mint senki más és ehhez csak Nagyfiú biztatására és támogatására van szüksége, hogy Nagylány verstanulásban nem a legjobb, mégis az ő memóriájában bízhatunk a legjobban és Középső lelke olyan nagy, amilyenről sokan csak álmodoznak.
És ami igaz a kicsire (család), százszorosan igaz a nagyra (osztályközösség).
Üröm az örömben, hogy a legtöbb program megvalósítása pénzbe kerül. Néha nem is kevésbe és ezt az összeget az osztályközösségnek kell előteremtenie, ez pedig néha nem várt nehézségekbe ütközik.
De az idén ősszel ez sem lehet akadály: a Tchibo Family a legújabb játékában (2017. szeptember 15.-november 15. között) ötven osztályközösség osztályperselyét segít feltölteni egyenként 200 000 forinttal. Hogyan? Kattints IDE a részletekért!
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!