A nyár a hűsítő desszertek ideje. Jégkrémek, sütés nélküli sütemények, fagylaltok, jeges joghurtok. És mi a helyzet a tejberizzsel? Hidegen ideális nyári finomság. Főleg, ha franciásan készítjük – tejszínnel lazítjuk – és friss gyümölcsökkel tálaljuk.
A történelemhez való vonzódásomat már többször is említettem a blogon. A különböző kultúrákkal való kapcsolatomról talán nem beszéltem még annyit.
Ezért aztán kevesen tudják rólam, hogy igazi Franciaország-rajongó vagyok. Bár a nyelvi tudásom már megkopott és olyan régen jártam a számomra legkedvesebb országban, hogy talán már rá sem ismernék, ettől függetlenül – a távolból – rajongok Párizsért, a déli megyék pezsgő életéért, a rusztikusabb hanglatú breton vidékért, az északi szélért, az óceán sós illatáért, a főváros közeli bájos városkákért, a levendulaillatú mezőkért, a mélyen vöröslő borokért, a francia sanzonokért.
És a nyelvért. És az emberekért. Az “igazi, vérbeli” franciákért. Akiket már távolról megismerni. A ruhájukról. A testtartásukról. A gesztusaikról.
Ez talán meglepő lehet sokak számára. De nekem ők egy olyan világot hordoznak, amely egyszerűen beszippant. Lehet, hogy ezt a világot most már hiába keresném Franciaországban, mert az elmúlt húsz év bizony hosszú idő, de nekem Franciaország így él az emlékezetemben. És így is marad. Akár megváltozott, akár nem.
Ha már nem járhatom be a kedvenc vidékeimet személyesen, akkor legalább itthon igyekszem becsempészni a hétköznapjainkba egy kis “franciaságot”. Ehhez pedig a legkülönbözőbb módszereket alkalmazom. A zene és a filmek világa az egyik út. A másik… a másik pedig nyilvánvalóvan a gasztronómia. Mert a francia konyha, az a francia konyha. Nem minden részletéért tudok teljesen mértékben rajongani – például a vízben főzött édes köményt kifejezetten rossz néven vettem annak idején -, de azért nem tagadhatjuk, hogy az összkép mindenképpen elismerésre méltó.
Kiemelt szerepben a desszertekkel. A francia desszertek a gyengéim. Bár fagylaltot nem tudnak főzni (nem tudom, hogy ez most is így van-e, de amikor még gyakori vendég voltam Párizsban és Lyon környékén, akkor egészen bizonyosan így volt. A sorbet pedig nem fagylalt.), de a süteményeik, azok verhetetlenek a könnyedségükkel, a krémjeikkel, a tésztájukkal… egyszerűen már magával a létezésükkel, azzal, hogy vannak.
Szerencsére van néhány olyan recept, édes és sós is, amelyet otthon is bátran bárki elkészíthet, mert annyira egyszerűek. Az egyik ilyen alap francia étel a quiche. Amelynek számtalan változata létezik az egyszerű zöldségestől a már magasabb szintet képviselő lazacosig. Aztán ott van a tejberizs. Ami minden nemzet konyhájában előfordul. A franciáknál is. Az ő egyik csavarjuk, hogy felvert tejszínnel lazítják, így lesz igazán krémes és könnyű finomság az eredetileg kissé ragacsos állagú desszertből.
Behűtve, friss gyümölcsökkel kínálva pedig igazi üdítő, nyári nyalánkság. (És ebben a formában a legtökéletesebb gyümölcsrizs alap is, csak egy nagyobb adag gyümölcsöt kell beleforgatni és hagyni kicsit állni.)
Tejberizs tejszínnel
- 20 dkg gömbölyűbb szemű rizottó rizs
- 1,5 dl víz
- 1 csipet só
- 7 dl tej
- 5 dkg cukor
- 2 csomag vaníiás cukor
- 1 tojássárgája
- 3 dkg vaj
- 1,5 dl tejszín
- Forraljuk fel a vizet és adjuk hozzá a rizst és a sót.
- Az újraforrástól számítva három percig főzzük, majd szűrjük le.
- Forraljuk fel a tejet a cukor felével és a vaníliás cukorral, adjuk hozzá az előfőzött rizst és alacsony hőfokon kb. 25 perc alatt főzzük készre a tejberizst. (Időnként keverjük meg, főleg a vége felé, amikor kezd besűrűsödni.)
- A maradék cukrot keverjük ki a tojássárgájával és öntsük a megfőtt rizshez.
- Két-három percig kevergetve főzzük tovább az egészet, majd adjuk hozzá a vajat és húzzuk le a tűzről.
- Tegyük félre hűlni.
- Verjük kemény habbá a behűtött tejszínt és óvatos mozdulatokkal keverjük bele a langyosra hűlt tejberizsbe.
- Adhatunk hozzá friss gyümölcsöt, befőttet, gyümölcsraguk, szörpöt, csokiszószt vagy fahéjjal megszórva a maga egyszerűségében is fogyaszthatjuk.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!