Nyáron meleg van. Néha nagyon meleg. Mit kíván az ember kánikulában? Egy kis enyhet adó lehűlést. Ételben, italban, hőmérsékletben. A langyosan, de akár hidegen is fogyaszható olasz tésztasalaláta megadja ezt a felfrissülést.
Gyakran megkapom a kérdést, hogy van-e valami rendszer, ami szerint főzök a családomnak. Mert egy héttagú családot élelmezni bizony nem egyszerű feladat. Korábban azt az elvet vallottam, hogy mivel napközben mindenki hozzájut valamilyen főtt ételhez, ezért hétköznap vacsorára nem jár meleg étel. “Hideget” ettünk: szendvicseket, főtt tojást, felvágottat, mikor mit.
De ahogy nőttek a gyerekeim és sorra elmaradtak az iskolai étkezések például a gimnazistáknál, Nagylánynál meg beütött a fogyókúrás korszak, kénytelen voltam felülvizsgálni az álláspontomat és stratégiát váltani. Hétköznapokra is elkezdtem meleg vacsorákat készíteni. Természetesen nem olyan komplett menüket, két- vagy éppen háromfogásos kreálmányokat, mint amilyeneket alkalomadtán hétvégente, hanem egyszerű egytálételeket, amelyeket viszonylag gyorsan az asztalra tudtam tenni.
Kialakult egy rutin, egy négy hétre álló menüsor, amelyet vetésforgószerűen főzök újra és újra. Persze semmi sem kőbe vésett, ha úgy adódik, akkor szabadon változtatok a sorrenden, sőt akár az is megeshet, hogy teljesen mást főzök, mint ami a listában szerepel. De jó kiindulópont egy ilyen menü, mert ha semmi ötletem nincs, akkor elég rápillantanom, valamint elkerülhetem vele, hogy túl gyakran ismétlődjenek ugyanazok az ételek.
Ja és segít odafigyelni a változatosságra. Ugyanis úgy próbáltam meg összeállítani, hogy minden hétre jusson mindenféle étel: hús, hal, vegetáriánus, saláta, tészta stb.
De a nyár meg a nyári szünet rendesen bekavar ebbe a jól felépített kis rendszerembe. Főleg a meleg. Mert melegben a gyerekeim nem vágynak a szó szoros értelmében vett meleg ebédre/vacsorára, de a főtt ételről mégsem mondanak lesz szívesen. Azért ez egy elég nagy ellentmondás, ha jobban belegondolsz.
Nagy szerelmük, a grill sajnos nem jöhet szóba, pedig azzal egész nyáron ellennének, ebben biztos vagyok. Mert az egyszerre főtt étel is, meg nem is és kellő variációs lehetőséget, változatosságot is adna. Ha lehetne. De egy budai társasház ötödik emeletén, egy alig egy méter széles balkonon a grillezés nem opció. Akkor sem, ha nagyon szeretnék és létezik is mindenféle kisméretű grilleszköz.
A grill tehát kilőve. Jöhetett a további ötletelés. Így jutottam el a különféle tésztasalátákig. Amiben benne van a főzés, tekintve, hogy az alapjuk kifőtt tészta, de az igazi tartalmat mégiscsak a belevalók adják, amelyek viszont a hideg vagy inkább a friss oldalt képviselik: a különféle zöldségek, zöld fűszernövények, izgalmasabbnál izgalmasabb salaták, sajtok stb. És hogy a húsok kedvelői se maradjanak élmény nélkül: a sütnivaló húsokat kiválthatjuk például néhány vékonyra szelt sonkával.
Az inspirációért köszönet a Street Kitchennek.
Olasz tésztasaláta egyszerűen
- 30 dkg aprószemű tészta
- 4-5 szem, olajban eltett aszalt paradicsom kisebb darabokra vágva
- 4-5 szem koktélparadicsom
- 2 szelet prosiutto sonka
- 20 dkg mozzarella
- 2 evőkanál balzsamecet
- 2 evőkanál olívaolaj
- só, bors
- 1 csokor friss bazsalikom
- 2 marék rukkola
- Sós vízben főzzük meg a tésztát al dentére, majd öblítsük le hideg vízzel.
- Öntsük át egy nagy keverőtálba és adjunk hozzá egy evőkanál olívaolajat.
- A sonkát tépkedjük kisebb darabokra és adjuk a tésztához.
- Vágjuk félbe a koktélparadicsomokat, majd a rukkolával, a feldarabolt mozzarellával, a kisebb darabokra vágott aszalt paradicsommal és az aprított bazsalikommal együtt keverjük bele a tésztába.
- Locsoljuk meg a salátát a maradék olívaolajjal és a balzsamecettel.
- Utolsó lépésként sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd keverjünk rajta egyet.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!