Megesik, hogy minden gondos szervezés ellenére az alapvető élelmiszereken kívül nem akad más a kamrapolcon. És persze, hogy ilyenkor vágyik mindenki a legjobban valami extra finomságra. Mit tehetünk? Süssünk válság sütit!
Amióta hivatalosan is három kamaszunk van – na jó, három és két fél -, az étkezés még nagyobb hangsúlyt kap a családunkban. Valaki mindig eszik valamit. Vagy valakik. Valamiket. Olyan nincs, hogy tele a hűtő, mert ha tele van, akkor azonnal megjelennek azok, akik felelőssé tehetők azért, hogy az teliség látszata csak egy illúzió legyen, ami ráadásul nem tart tovább egy (másod)percnél.
Szóval, nálunk minden is az étkezésről szól. Mikor eszünk, mit eszünk, miért nem eszünk már, mikor fogunk enni, miért ezt esszük, miért nem azt esszük, mikor fogunk legközelebb enni, miért nem most eszünk, miért nem eszünk stb., stb., stb. És a legjobb az egészben az, hogy soha nem egyszerre kérdezik ezt a delikvensek, hanem egymás után. Sorban. Hogy biztosan megértsem.
Ennek köszönhetően aztán tényleg nincs a napnak egy olyan perce, amikor valaki ne emlegetné fel valamilyen módon az étkezést. Ja, de van. Az éjszaka. De most már az is veszélyben van, mert Nagyfiú az utóbbi időben néha már éjfél körül is megjelenik a konyhában, hogy végre nyugodtan és csendben tudjon enni. Amikor senki és semmi nem zavarja.
A kamaszkor sajátosságára bizonyára rátett még egy lapáttal a karantén is. Az első hetek bizonytalansága, a pánikvásárlás megjelenése, hogy bizony előfordult, hogy nem tudtam azt venni, amit szerettem volna, mert nem volt. Fel is merült néhányszor kérdésként a gyerekek részéről, hogy akkor ez most már mindig így lesz?! Hogy nem lesz ez vagy az? És mi lesz akkor a finomságainkkal? Mit fogunk enni????
Ó, te jó ég! Tényleg? Mit fogunk enni????
Ami van, drága gyerekeim, ami van.
Azóta persze bebizonyosodott, hogy szó sincs ilyesmiről. Az ellátás visszaállt a korábban megszokott állapotába, nincs hiány semmiből. Ennek ellenére én azért készültem. A karantén elején elkezdtem olyan receptek után kutatni az internet bugyraiban, amelyekben a hozzávalók az alapvető élelmiszerek közül kerülnek ki, mégis csodákat lehet belőlük alkotni mindenféle feljavítás nélkül. Így akadtam rá a válság süti receptjére is, amelyet amerikai háziasszonyok kísérleteztek ki a nagy világgazdasági válság idején, amikor tényleg szűkében voltak mindennek, ami egy család élelmezését illeti, de az egyhangú étkezések során néha ők is szerették volna megszakítani valami finomsággal.
A válság süti tényleg olyan alapanyagokból készül, ami minden háztartásban megtalálhatók és nincs benne semmi romlandó, sem tej, sem tojás. Persze ez csak az alaprecept, amit úgy alakítunk, ahogy a kedvünk tartja vagy épp a pénztárcánk bírja. Az alapreceptet felturbózhatjuk némi csokival, aszalt gyümölccsel, dióval, mogyoróval, mazsolával, a tetejét mintázhatjuk olvasztott fehér- vagy étcsokoládéval, színes szórócukorral, sőt kínálhatjuk tejszínhabbal vagy hideg vanília fagylaltattal is. Mondjuk ilyenkor már nem igazán válság süti, de hogy senki nem tud neki ellenállni, abban egészen biztos vagyok.
Válság süti alaprecept
- 20 dkg liszt
- 2,5 dkg cukrozatlan kakaópor
- 10 dkg cukor
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 kávéskanál só
- 1 csomag vaníliás cukor vagy 1 evőkanál vanília-esszencia
- 0,75 dl napraforgóolaj
- 1 evőkanál 10 %-os ecet
- 2,3 dl víz
- mazsola, dió, törökmogyoró, aszalt szilva apróra vágva, fehér- és étcsoki (opcionális)
- Első lépéstként keverjük össze a száraz hozzávalókat.
- A keverékhez öntsük hozzá a folyadékokat és alaposan keverjük össze azokkal is.
- Vegyünk elő egy kisebb tepsit, vajazzuk ki vagy béleljük ki sütőpapírral és öntsük bele a masszát.
- Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra és 30 perc alatt süssük készre a süteményünket.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!