Egy erkély igazi kincs. Főleg egy nagyvárosban. A fővárosban meg pláne. Egy birtok, ami csak a mienk, ahova ki lehet menni, ahova kitágulhat a lakás, ha bent már nagyon szűk. És bizony bent néha nagyon szűk. Hogyan lesz az erkély a lakás új szobája? Ha kipattinjuk alapos tervezéssel, szervezéssel, ötleteléssel és megfontolt vásárlással.
Ha régebb óta követed a blogot, akkor tudod, hogy van egy erkélyünk. Sőt! Nem is egy, hanem kettő. Mondjuk az egyikre nem lehet kimenni. Mert francia. Mármint az erkély. Amit azt jelenti, hogy egy arasz széles. Elfér rajta négy balkonláda. Lapjával. Slussz. (Régen a gyerekek is elfértek rajta. Lapjával. De ettől én rosszul voltam, úgyhogy betiltottam és jöttek a virágládák.)
De hova beszélek?! Volt olyan idő, amikor a két erkély közül egyikre sem lehetett kimenni. Jó régen volt, de volt és nem könnyű feledni azt az időszakot. Szerintem örökre és kitörölhetetlenül beleégett a retinámba az a látvány, ahogy tizeniksz évvel ezelőtt a hátsó erkélyünk kinézett. De valamivel kevesebb, mint hat évvel ezelőtt ez a másik erkély kapott rendes burkolatot és tádám! máris megnyílt az út a rendeltetésszerű használatához.
És én nem tudtam, hogy mit kezdjek vele. Szokatlan volt. Szokatlan volt, hogy van. Meg hogy lehet használni.
De hát volt. Illetve lett. És ha már lett, akkor illett volna használni. És el is kezdtük használni. Én pedig random módon elkezdtem venni dolgokat, amelyekről azt gondoltam, hogy majd szuperül fognak mutatni és nélkülözhetetlenek lesznek. Az erkélyünkön. Olyan dolgokat, amelyekről aztán később kiderült, hogy teljesen használhatatlanok és alkalmatlanok egy életvitelszerűen használt erkély “működtetéséhez”. De legalább színben harmonizáltak egymással. Arra ugyanis nagyon figyeltem.
Szóval, volt is erkélyünk meg nem is. Mert fizikailag ott volt és alkalmas volt emberek fogadására, mi mégsem használtuk úgy igazán. Nem adta magát, hogy kimenjünk rá. Nem volt praktikus, a megfontolatlanul és meggondolatlanul vásárolt alapdarabok és kiegészítők nem hívogattak bennünket arra, hogy ott töltsük az időnk egy részét. Még akkor sem, amikor bent már igazán szűkké vált a tér. Mondjuk legkésőbb tavasz végén. Amikor kint is meleg lett. Aztán meg bent is. Például nyáron. Melegebb, mint kint. És ilyenkor például a gyerekek egyre határozottabban terjeszkedni akartak a friss levegő irányába. És ez alól mi, szülők sem voltunk kivételek. De az erkélyünk volt az utolsó, ami eszünkbe jutott. Hogy oda is lehetne terjeszkedni.
Pedig volt szék és asztal, még egy fotel is került, a székeken voltak párnák, szóval nem volt kényelmetlen meg semmi ilyesmi. De mégsem volt vonzó. De! De a növények remekül érezték magukat rajta. Mert az ő terjeszkedésüket viszont semmi és SENKI nem gátolta. Ők tehát jól elvoltak, ha nem felejtettem el őket meglocsolni…
Aztán beütött a krach. A járványhelyzet. És a járványhelyzettel a karantén. Amikor otthon kellett maradni és a terjeszkedés egyetlen iránya az erkély lett. Akár tetszett, akár nem. Akár praktikus volt, akár nem. Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy friss levegőn legyünk legálisan.
Eljött hát az idő, hogy szembenézzek a korábbi tévedéseimmel és végre rendbe szedjem az erkélyt, az otthonunk pedig egy új extra “szobával” bővüljön – legalább a tavaszi-nyári hónapokra -, amiből ugyebár öt gyerek mellett soha nem elég.
Újratervezés
Nálunk az erkély fekvése és a család létszáma mindent meghatároz.
Kezdjük a fekvéssel! Az erkélyünk három másik társasházra néz és déli fekvésű. Mi következik ebből? El kell takarni a kíváncsi szemek elől és védeni kell a naptól. Hogyan? Belátásgátlóval és napellenzővel. Az első megoldása egyszerű, ha találunk elég hosszú és tartós anyagú belátásgátlót. Találtam. A második kicsit problémásabb. Főleg karantén idején. Nyitható-csukható, falra vagy fafödémre szerelhető napellenzőt szerettünk volna. De senki nem vállalta a felszerelését a járványhelyzet miatt. Házilag sem volt megoldható, mert nem volt itthon elég nagy fúrószár, a bolt pedig zárva volt, Férj pedig nem ezermester. Szóval, erről letettem. Lett helyette napernyő. Kettő. Ezek is nyithatók és csukhatók és méretben is majdnem akkorák, mint a falra szerelt társaik, viszont lényegesen olcsóbbak.
Napvédelem pipa. Jöhet a család létszáma.
Ez az a dolog, amit nem tudunk figyelmen kívül hagyni sem akkor, amikor például családi autót választunk, sem pedig akkor, ha éppen erkélyt újítunk fel. Mert ha egy valaki kimegy az erkélyre, akkor mindenki ki akar menni. Mindenki ott akar lenni. Enni. Ülni. Pihenni. Olvasni. Mindenki. Ergo a legfontosabb kérdés az ülőhelyek problematikájának megoldása.
Mi volt? Egy műrattan fotel (egyszemélyes, mert az erkélyünk szélessége behatárolt és csak egy egyszemélyes fér be), két összecsukható fa szék. Ezt akárhogy is számoltam, osztottam-szoroztam, mindig három maradt. Mi meg heten vagyunk. Ha-ha! A fotel az első pillanattól kezdve az erkély egyik sarkában volt. Ho-ho! De az erkélynek két sarka van! Oda pont beleillik egy másik fotel. (És máris eggyel több ülőalkalmatosság van.) Á, nem. Inkább… inkább egy függőszék. Csak mert az bonyolultabb. Viszont kétségkívül látványosabb. És drágább. Viszont Férj szíve vágya. És nem csak ülni, de dolgozni is kiválóan lehet benne. Meg aludni…
Szóval, függőszék. Pipa. De ha már lúd, legyen kövér, a fotel átkerült a másik sarokba. A függőszék meg az egyikbe. De hogy ne legyen olyan egyszerű, a fotel mégsem a sarokba került, hanem beforgatva a térbe, hogy mögötte elférjen az ütött-kopott fa kerti láda (így legalább takarásban van), amire nagy szükség van (mert abban tárolom télen a cserepeket és a növényültető eszközöket), de mutogatni… hát azt inkább mégsem akarnám. Most meg újabban a virágok egy részét is itt tárolom. A tetején. Mert kifejezetten jól mutat a fotel mögött egy kis burjánzó dzsungel.
Lett tehát négy ülőalkalmatosság. Az már több, mint a család felének elég. Hah! De. De kettő közülük faszék. És itt kezdődtek a gondjaim. Korábban csak és kizálólag fában tudtam gondolkozni, ha bútorokról volt szó. Az erkély esetében is. Ez alól csak a műrattan fotelünk volt kivétel. Mert abból az akácfa meg a teakfa változat olyan drága volt, hogy ha egy nullával kevesebb lett volna az árcédulán, még akkor is mérhetetlenül drágának találtam volna. De minden más fa volt: székek, asztal, tárolóláda. És ez hiba volt.
Néhány évnyi tapasztalattal a hátam mögött most már tudom, hogy erkélyre nem szabad fa bútort venni, hacsak az ember nem szán minden évben a felújításukra időt és pénzt: csiszolás, újrafestés, lakkozás, kinek mi. És én nem szántam. Ez meg is látszott rajtuk.
Tudom, az én hibám, de se türelmem, se kedvem, se időm, se tehetségem ehhez a folyamathoz.
Döntöttem: cserélünk! De mire? Mert az is megtanultam, hogy fa mellett műanyagot sem! Fehéret meg pláne nem. Mert rövid időn belül szürke lesz. Koszos szürke. Lemoshatatlan koszos szürke. Pedig milyen jól mutat(na) a fehér fallal és a szürke padlóval. Ha fehér maradna…
Az alapanyag mellett két másik fontos szempontot vettem még figyelembe a vásárlás során: a térkihasználást (i.e.: összecsukható legyen, ha éppen nem használjuk) és a multifunkcionalitást.
Így lett a fa félasztalunk helyett egy, az erkélykorlátra akasztható, lehajtható fémasztalunk, két párnázott fém kempingszékünk és egy műrattan puffunk, ami párna nélkül asztal, párnával ülőalkalmatosság, mindezeken túl pedig tárolódoboz is. A fehér műanyag asztal helyére pedig egy fém fehér lerakóasztal került. Ez sem nem összecsukható, sem nem multifunkcionális, viszont szép. És fehér.
De ez még mindig nem volt elég szék, puff, fotel. Megoldás? Padlópárna! Vastag, 60×60 cm-es, egymásra rakható, időjárásnak ellenálló, kültéren és beltéren egyaránt használható padlópárna. Slussz. Hurrá! Mert autót gurítani, kártyázni, kirakózni, olvasni a föld közelében is lehet. Sőt! Ott igazán.
Az otthonosság érzete
Mi adja meg azt a pluszt, amitől egy lakás otthon lesz? Egy erkély pedig több, mint egy kültéri birtok?! Naná, hogy a kiegészítők.
Milyen kiegészítőkkel számolhatunk egy erkélyen? Párnák. Ok. És még? Lámpások, világító füzérek, gyertyák.
Hangulatvilágítás.
Mert fontos megjegyezni – csak hogy elkerüljük a csalódást -, hogy ezeknek a dekoratív füzéreknek, lámpásoknak a legtöbbje nem ad elég fényt világítástechnikai szempontból, így leginkább hangulatfokozó elemekként számíthatunk rájuk. Olvasni biztosan nem fogunk mellettük, de azért annyi fényt mégiscsak kibocsánatanak magukból, hogy még időben észrevegyük és kikerüljük a földön hagyott kisautókat, legókat stb. De alapjában véve mégiscsak a szépségükkel hódítanak és nem a praktikusságukkal.
Nagyon sokáig kiegészítők terén én is a párna/takaró-lámpás kombóban tudtam gondolkozni csak. De tudod, hogy miből van nagyon sok egy erkélyen? A szúnyogokon és más egyéb repülő, zümmögő izéken kívül? Mert belőlük aztán tényleg sok van. Falból. Amelyek csak úgy kiabálnak kiegészítők után. De amelyeket nem olyan könnyű ám keríteni rájuk. Mert evidensnek látszik, hogy valami kép lenne a megoldás. A jó megoldás. De milyen kép bírja az esőt, a havat, a szelet, a zord időjárási körülményeket? Hát a plakátok, falmatricák biztosan nem. De a fémből készült retro hangulatú képek már annál inkább.
Én szóltam.
Mi lesz az utolsó lépés? Mert ugye nem gondoltad komolyan, hogy kész az erkély? Vagy hogy valaha is kész lesz?! Szerény véleményem szerint soha nem lesz kész. Mindig lesz rajta igazítani való, ahogy az otthonunkon is. De ne menjünk ennyire messzire. A nekünk tökéletes végső állapothoz egyetlen dolog van hátra: kipaterolni a növényeket. A korláton túlra. Hogy több hely jusson a padlópárnáknak.
De erre még kell várni egy évet. Addig pedig maradéktalanul élvezzük a mostani állapotot. Mert van és lehet mit élvezni rajta. Végre valahára.
* * *
A felújításhoz használt termékek beszerzési forrásai:
Napernyő – VidaXL
Belátásgátló- VidaXL
Napernyőtalp – Bauhaus
Korlátra akasztható asztal – Mömax
Fehér lerakóasztal – Bonami
Fekete és fehér lámpások – Praktiker
Napelemes körte alakú lámpák – Gazdabolt
Műrattan puff – Mall.hu
Függőszék – ZeroGravity
Függőszék állvány – Kültéri bútorok
Napelemes lámpafüzér és ledes óriás gyertya – Tchibo
Lampionok – IKEA
Műrattan fotel – IKEA
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!