A banán közkedvelt gyümölcs. Sok jó tulajdonsága mellett van azonban egy rossz is: gyorsan érik. Néha túl gyorsan. És barnán, “folyósan” már senkinek nincs kedve megenni. Kivéve, ha kenyeret sütünk belőle. Banánkenyeret csokival és zöld citrommal. Mert azt mindenkinek kedve lesz megenni.
Hú, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt le fogom írni. Maradék bukkant fel a háztartásunkban! Szerintem ilyen még nem volt. Vagy legalábbis nem sokszor. Inkább ritkán. És még annál is ritkábban.
Mi történt?
Nemrégiben találtam pár “hátramaradt” banánt a konyhában. Milyen a hátramaradt banán? Érett. Túlérett. Ami már senkinek nem kell. Amit mindenki igyekszik kerülni. Amit mindenki arrébb tol, de senki nem fogja meg.
Ebből kifolyólag ezek a banánok aztán meg tovább érnek. És folynak. De továbbra is fenntartom, hogy ételt nem dobunk ki. Na jó, ha már az egészségünket veszélyezteti, akkor igen. De mindig igyekszem úgy vásárolni, hogy semmi ne “rohadhasson” ránk. Nincs nehéz dolgom, mert még mindig van öt gyerekünk, akiknek soha nem okoz gondot a hűtőnk, a kamránk, úgy en bloc a konyhánk kiürítése élelmiszerek szintjén. Mert bezzeg, amikor a bútorokat kellett kipakolni festéskor, akkor nem tolongtak ott…
Épp ezért ért felkészületlenül ez a néhány maradék banán. Mert nálunk nem szokott maradék maradni. Tény, hogy már eleve egy kicsit pöttyösen jöttek haza velem a zöldségestől, de ez nem szokott gond lenni, de talán túlságosan meghúzódtak a háttérben, nem tolakodtak szem elé, pedig a kamaszok mindig mindent észrevesznek, még azt is, amit direkt nem szeretnék, hogy észrevegyenek. De most valahogy mégis átsiklott a tekintetük azon az apróságon, hogy a gyümölcstartó kosár hátsó fertályán pihen néhány árva banán.
Amikor meg már észrevették, már azt mondták: fúj, én azt aztán biztosan meg nem eszem. Csupa barna, meg folt és még ráadásul folyós is. Pedig megesszük, biza’! Csak még azt nem tudtam, hogy milyen formában. Mert turmixnak hét emberre kevés lett volna. Mert annyi azért nem maradt.
Lehetne egy jó kis gyümölcsös túrótorta, a teteje szépen kirakva banánkarikákkal. Szépen. Karikákkal. Na hát ezek a gyümölcsök pont nem voltak olyan állapotban, hogy bármit is díszítsenek, pláne nem karikában. Akkor?
Akkor.
Ekkor jutott eszembe, hogy anno, amikor még élt a Mom With Five piknik – ami elég hamar hamvába holt érdektelenség miatt -, akkor egyszer az egyik olvasóm hozott banánkenyeret. És hogy az milyen isteni finom volt! Ez az! Ez lesz a tökéletes megoldás a szottyadt, mennyiségre nem túl sok, de egy őzgerincnyi finomsághoz épp elegendő banánok felhasználására. Csak egy kis csokicsepp, egy kis zöld citrom és két egészséges, kevéssé érett banán kell még hozzá.
Csokis banánkenyér zöld citrommal
- 250 gramm liszt
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 kiskanál szódabikarbóna
- 1 kiskanál só
- 3 darab banán (érett)
- ½-1 kiskanál őrölt fahéj - ízlés szerint
- 1 evőkanál tej
- 20 dkg cukor
- 11 dkg vaj
- 2 db tojás
- 10 dkg sütésálló csokicsepp
- A tetejére
- 1 db lime reszelt héja
- barna cukor
- 2 banán
- liszt
- Egy tálba keverjük össze a lisztet, a sót, a szódabikarbónát és a sütőport.
- Egy másik tálban nyomkodjuk össze villával a banánokat, adjuk hozzá a fahéjat és a tejet. Keverjük össze alaposan.
- Egy harmadik tálban keverjük ki a vajat a cukorral habosra. Majd adjuk hozzá egyenkét a tojásokat és azokkal is keverjük el.
- Adjuk hozzá az ízesített banánpépet a vajas masszához, majd az egészet adjuk hozzá a lisztes keverékhez és gyors mozdulatokkal keverjük homogén masszává.
- Adjuk hozzá a csokicseppeket.
- Vajazzuk ki egy dobozformát és öntsük bele a tésztát.
- Pucoljuk meg és hosszában vágjuk ketté a sütemény tetejére szánt banánokat és a domború felüket mártsuk lisztbe, hogy sülés közben ne süllyedjenek le a tészta aljára.
- A vágott felükkel felfelé helyezzük őket a banánkenyér tetejére.
- Reszeljük le a lime héját és keverjük össze egy evőkanál barna cukorral, majd szórjuk a banánokra.
- Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra és süssük készre a banánkenyeret. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy elkészült-e. Ha túlságosan sülni a teteje, takarjuk le egy fóliával.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!