Ősszel-télen jobban csúsznak azok a finomságok, amelyek aromás fűszerekkel és olajos magvakkal készülnek. A fahéjas-mogyorós keksz naranccsal és csokimázzal ideális uzsonna egy hideg, borongós délutánon.
Nagyon sokféle kekszet készítettem már, amelyek jelentős részét a blogra is feltöltöttem. Már ha sikerült normális képet készítenem róluk. De folyamatosan kutatom, keresem az újabb és újabb recepteket, mert a keksz öt gyerek mellett életmentő lehet bizonyos nem várt szituációkban: például, ha amúgy pang a kamra, de tele a lakás nagyon éhes gyerekekkel, vagy este fél tízkor jut eszembe, hogy hoppá! üresen maradtak az uzsonnás zsákok finomságok elrejtésére szolgáló zsebei, esetleg nekem vagy Férjnek támad csillapíthatatlan vágyunk némi nassolnivaló után, de nincs kedvünk levánszorogni a sarki fűszeresig.
A keksz legjobb tulajdonsága, hogy gyorsan megvan. A legrosszabb, hogy gyorsan fogy. De ne legyünk telhetetlenek! Valamit valamiért. Amúgy ez már gyerekkoromban is így volt, csak akkor a fogyasztási lánc még nagyon másképp nézett ki, nagyanyám volt a gyártó, én meg a végfelhasználó.
Egy ideje viszont már én állok a gyártósor elején és az öt gyerek a másik végén. És bár tény, hogy egyke gyerekként is egészen jelentős mennyiségű kekszet voltam képes elpusztítani bámulatosan rövid idő alatt, de hát ez a teljesítmény fasorban sincs azzal, amire az ötök képesek… mennyiségben és időtartamban egyaránt.
Az előző bekezdésben egy fél szóval említettem már a nagyanyámat. Térjünk hozzá vissza egy kicsit.
Nagy valószínűséggel ugyanis tőle örököltem a kekszmániámat, mert ő volt az, aki minden délután fél órára letett mindent a kezéből, leült a zöld karfás székére a lugasba, hideg idő esetén a sparhelt mellé, töltött magának egy csésze teát vagy egy pohár kakaót és elmajszolt mellé néhány szem kekszet. Ez volt az ő pihenőideje. Én meg ott ültem mellette a sámlin és hasonlóképpen cselekedtem. Fárasztó dolog volt ám az egész napos homokozás/hintázás/biciklizés és már akkor is tudtam élni. Na.
Nagyanyám nemcsak finomakat sütött, de azt is mindig pontosan tudta, hogy mikor milyen kekszet kell készíteni. Mert a kekszeknek is van szezonjuk. Az őszi-téli időszakban jobban esnek azok a finomságok, amelyekbe aromás fűszerek, olajos magvak kerülnek. Energetizálnak, feltöltenek, megmelengetik az ember lelkét. Ezt is tőle tanultam.
Az ő emlékére kezdtem el felkutatni azoknak a finomságoknak a recepjeit, amelyek ezekkel a tulajdonságokkal bírnak. Így akadtam rá az Ízből tíz blog egyik receptjére, amelyet mintha pont ebbe a gyűjteménybe találtak volna ki.
Fahéj és mogyoró, csoki és narancs. Kell még magyarázat?
Narancsos-fahéjas-mogyorós keksz
- 17 dkg puha vaj
- 13 dkg kristálycukor
- 1 egész tojás
- 27 dkg liszt
- ½-1 teáskanál fahéj
- ¼ teáskanál só
- 1 kezeletlen narancs reszelt héja
- 2 evőkanál narancslé
- 7 dkg durvára vágott, hántolt mogyoró
- 15 dkg olvasztott csoki a kekszek bevonásához
- A vajat keverjük habosra a cukorral, majd adjuk hozzá a tojást és keverjük ki azzal is.
- Adjuk a száraz hozzávalókat a cukros masszához és elegyítsük el, a végén öntsük hozzá a narancslevet is.
- Gyúrjuk össze a masszát egynemű tésztává.
- Borítsuk a nyers tésztát egy folpack fóliára és sodorjuk rúddá (olyan vastag rudat sodorjunk, amekkora átmérőjű kekszeket szeretnénk).
- Csomagoljuk a nyers tésztát a folpackba és tegyük egy éjszakára a hűtőbe.
- Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra.
- Vegyük ki a hűtőből a tésztarudat és vágjunk belőle fél centiméter vastag korongokat.
- Béleljünk ki egy sütőlemezt sütőpapírral és helyezzük el rajta a tésztakorongokat.
- Tíz-tizenkét perc alatt süssük készre a kekszeket.
- Tegyük félre őket hűlni.
- Vízgőz felett olvasszuk meg a csokoládét és mindegyik darabot mártsuk meg félig benne. Fektessük sütőpapírra a kész kekszeket és hagyjuk megdermedni a csokoládét.
Extra tipp: a látvány fokozására még dermedés előtt megszórhatjuk reszelt narancshéjjal, csokireszelékkel vagy színes szórócukorral a kekszek csokis felét.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!
Atyaég ez baromi jó lehet😋😋😋😍😍😍
Szia Hajnalka!
Köszönöm, hogy újra benéztél hozzám a blogra. És az is örömmel tölt el, hogy tetszik a recept, amit megosztottam. Nagyon egyszerűen és gyorsan megvan és magában rejti a változtatás lehetőségét, ezért tényleg szívből ajánlom.
Remélem, hogy ti is szeretni fogjátok.
Gyere máskor is, hátha találsz kedvedre való olvasnivalót, én itt leszek.
Üdv: Barbara