Egy nagycsaládos konyhában a turbófokozat teljesen megszokott, mert mindenből sok készül és az is egyszerre. Szerencsére egyre több olyan étel akad, amely fel tudja venni ezt a sebességet, mint például a turmixolt pite.
Férj szerint a konyhánk gyakran – ami az ő értelmezésében annyit tesz: mindig – úgy néz ki, mintha atomot robbantottak volna benne. Vagy átsöpört volna rajta egy hurrikán. Van egy egy tájfun. Vagy a kettő egyszerre.
Most mondhatnám azt, hogy á, dehogy, soha, Férj csak túloz.
Mondhatnám…, csak éppen nem lenne igazam. Mert történetesen ebben igaza van. Ebben. Tényleg úgy néz ki. És nem csak néha. Hanem inkább gyakran.
Mert bár tudom én, hogy főzni úgy kell, illetve úgy a legjobb, ha az egyes folyamatok végén mindig rendet teszünk magunk után, de az igazság az, hogy én erre képtelen vagyok. Született rendmániásként is képtelen vagyok rá. Így meg aztán még cikibb a dolog. De mit csináljak, ha nem tudok – és ha egészen őszinte akarok lenni, akkor nem is nagyon szeretnék – (el)pakolgatni, miközben minden idegszálammal benne vagyok a főzésben, hogy eleget is főzzek és elég gyorsan is. Mert nálunk ez a két legfontosabb tényező, ami minden mást felülír.
A rendet is.
Ha főzök, ezer felé kell figyelnem, megy a sütő, a tűzhely összes hely foglalt, még ott is fő valami, ahol nincs is “láng”, de csak nem hagyom kihasználatlanul a négy másik főzőláng melegét, szóval még a hegyibe odatornyozok valamit, hogy egy huncut energiarészecske se menjen kárba.
Olyan vagyok, mint egy turbófokozatra kapcsolt Duracell-nyúl. De csak azért, mert már kinőttem a nyuszi korból. Ég a kezem alatt a munka, néha a kaja is és akkor bizony nemcsak a fejem füstöl… És általában ilyenkor szokott megjelenni valamelyik gyerek valamelyik testvérétől kísérve, hogy benyögjék: sütit is sütsz, édesanya? Sütit?! Ó, hogy az ég szakadna rám, az teljesen kiment a fejemből.
Na akkor kerítsünk valamit turbógyorsan!
Mi dolgozik ultra gyors fokozaton rajtam kívül a konyhában? Na mi? Igen! A turmixgép. De milyen süteményt lehet készíteni egy turmixgép segítségével? Mondjuk egy isteni pitét? Én is csak nemrégiben találtam rá erre a turmixos változatra Lila füge oldalán, de azóta csak ezt készítem, ha (f)elkapott az orkán és kisöpörte a fejemből, hogy az ebédhez süti is dukál. Dóránál eredetileg szilvakompóttal készült, de az nekünk túl édes volt, ezért lecseréltem egy savanykásabb meggyszószra az öntetet. (A fényképeken még a szilvás változat szerepel, mert elsőre azt próbáltuk ki és azt még le tudtam fotózni…)
Meggyes pite a turmixból
- 75 gramm olvasztott vaj
- 565 ml tej
- 1 evőkanál vaníliakivonat
- 2 egész tojás
- 90 gramm kókuszreszelék
- 75 gramm liszt
- 250 gramm cukor
- 1 citrom frissen facsart leve
- Öntet:
- 400-450 gramm (mirelit, nem cukrozott) magozott meggy
- 35-40 gramm cukor
- 1 szűk evőkanál víz
- 1 csapott kiskanál étkezési keményítő
- Az összes hozzávalót - az előzőleg felolvasztott és langyosra hűtött vajat is - töltsük késes aprítóba vagy turmixgépbe és keverjük simára.
- Készítsünk elő egy 23 centiméteres piteformát és vajazzuk ki.
- Öntsük bele a nyers tésztát.
- Melegítsük elő a sütőt 160 Celsius fokra és negyven perc alatt süssük készre a süteményünket. Akkor jó, ha a széle barnulni kezd és a közepe még kicsit rezeg. (Hűlés közben nyeri el végleges állagát.)
- Közben készítsük el a meggyöntetet:
- Vegyünk elő egy nagyobb serpenyőt, tegyük bele a mirelit meggyet és adjuk hozzá a cukrot.
- Közepes lángon melegítsük addig, amíg a cukor el nem olvad és a meggy levet nem ereszt.
- Keverjük csomómentesre az étkezési keményítőt a vízzel és adjuk a cukros meggyhez.
- Amint a töltelék elkezd besűrűsödni, vegyük le a tűzről és hagyjuk langyosra hűlni.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!