Egyszer mindennek vége lesz, mint a botnak. A stresszes, fárasztó, zsúfolt hétnek is. És akkor jön az idill, a pihenés, a kikapcsolódás. A hurráhétvége!
06:40 A fene esne a biológiai órámba! Hétvége van, de az ilyenkor sem tud kikapcsolni. A fene vinné el! De pszt! Csend van… cseeeeend vaaaaaan. Pszt! Pszt! Pszt! A gyerekek még alszanak. Csoda! Csoda! Hív az ágy. Érzem, érzem, hogy ma kitart a csoda. Már lecsukódik a szemem…
06:42 Áááááááá! Addideazazaenyémnedörömböljazajtómonmenjkiaszobámbóldehátezazénszobáméstejöttélbeide!
Na a csoda ma se jött össze. De még összejöhet. Más tekintetben. Még össze. Ez a hétvége a pihenésé lesz. Ha törik, ha szakad. A pihenésé. Nincs semmi kötelező program, leckét már tegnap lenyomtuk, úgyhogy csakazért is pihenünk. A gyerekek felkeltek már, de még nem özönlöttek le. Ez kezdetnek jó, nagyon jó. Talán nem is veszik észre, hogy már özönleniük kellene. És talán nem is akarnak. Maradnak ott, ahol vannak. Talán. A remény meg remény és amúgy is az hal meg utoljára…
06:42:30 Á, észrevették, hogy nem jöttek le. Úgyhogy most lejöttek. Miareggelimikorleszreggelimiértazleszareggeli? Készenvanmármiértnincskész? Ésutánamitcsinálunkhovamegyünkmiértmegyünkel?
06:45 Zenben vagyok. Zenben vagyok! Mondom ZENBEN! Figyeljetek, ma pihenünk. Nem rohanunk sehova. Aha, oké, szuper, értjük. Mikor lesz már reggeli? Mindjárt hét óra! Anya, hét óra, érted?!
07:00 Gyertek reggelit csinálni! Nahát. Csend van. Hova tűnt mindenki? Ezek visszafeküdtek aludni. Eszem megáll! És alszanak. Ho-ho-hó! Akkor vissza az ágyba és én is pihizhetek egy kicsit. Anyaaaaa! Mi, he, tessék?! Csak képzelődöm. Anyaaaaa! Akkor most alszanak vagy nem alszanak? Anyaaaaa! Ez most komoly vagy csak álmában kiabál valamelyik?! Álmában kiabál. Vagy hallucinálok. Biztosan álmában kiabál. Vagy biztosan hallucinálok. Anyaaaaa, hoznál fel vécépapírt?! Nem álmában kiabál. És nem hallucinálok. Persze, drágám, viszek.
Hogy is van? Mit is mondott a pszichológus? Határszabás. Határszabás! Le tud jönni egyedül is vécépapírért. Kivéve, ha már rajta ül a vécén. Tanulság: a határszabás mellett ne felejtsek el felhalmozni egy naaaaaagy adag vécépapírt a gyerekfürdőben. És ne felejtsem el pótolni, ha fogy. Utána szabhatom a határaimat…
Na.
De a többség még mindig alszik. Akár le is dőlhetnék. Akár pihenhetnék még egy kicsit. Akár.
Miért csipog a telefonom? Messenger üzenet? Anya, most írt a Bori, hogy kilenckor indulunk tőlük libegőzni a lányokkal. Nagyszerű ötlet, menj! De nyolckor kéne találkozni a Széllen. És kéne kaja, innivaló, rágcsa, süti. Csinálsz, ugye? Apa elvisz, ugye?
Határszabás! De egy gyerekkel kevesebb lesz itthon. Igen, csinálok. Igen, elvisz.
07:40 Indultok? Indulunk! Puszi, puszi, a majonézt majd töröld le a pólódról. Lecserélem. Ne cseréld le, felébrednek a kicsik. Majd csendben csinálom. Puff! Bocsi, csak leesett a súlyzó az asztalomról.
Hé, te mit keresel itt öcskös? Nem alszol már?! Nem. Mert valami felrobbant. És felébredtem. Az csak a súlyzó volt, menj vissza a szobádba! Nem. De te hova mész? Semmi közöd hozzá! És apa hova megy? Srácok, apa elmegy! Autóval!!!
Mi is el akarunk menni!
Ne gyertek! De! Ne! De! Jó, de csak ketten jöhettek. Én nem maradok. Én sem. Én sem. Aki marad, öt perccel többet játszhat a telefonon. Én maradok. Én is. Nekem rászorult a cipő a lábamra, nem tudom levenni! Nem akaroooooook meeeeeeenni! De mész!
08:15 Gyertek reggelit csinálni! Nem vagyunk éhesek. Már vagy még? Már vagy még.
08:16 Ma nem lesz reggeli?
08:26 Reggeli. Ha én csinálom.
08:50 Reggeli. Ha a gyerekek is segítenek.
Szájtépés-asztalleszedés-szájtépés-fogmosás-szájtépés-öltözködés-szájtépés. Hajtépés.
09:30 Bevásárlás. Ha viszem a gyerekeket, belehalok. És másfél óráig tart. Ha egyedül kell húznom a banyatankot, belehalok. És másfél óráig tart. Ha a gyerekek húzzák a banyatankot, valaki tutira belehal. Mindegyki. Valaki. Ahogy azt kell. Drámaian és teátrálisan. Úristen! Nem érzem a jobb kezemet! Elzsibbadt. Akkor húzd a bal kezeddel! Az már eleve zsibbadt volt. És így is másfél óráig tart. Vagy épp ezért. (Várj! Van még egy verzió. Ha Férj is jön, két óra. De ő olyan karom-erős-szívem-vidám típus, szóval megéri.)
Na kérem szépen. De minél többen vagyunk, annál kisebb a százalékos esélye, hogy én legyek az a bizonyos áldozat. Önző vagyok? Á, dehogy! Sokkal inkább előrelátó. Meg gondoskodó. Mert, ha én lennék az áldozat, akkor ki főzne?! Na ki? Na ugye.
11:19 Hazaértünk. Mimimimi? Már elmúlt tizenegy óra? Hova tűnt a többi? Mármint óra…, hiszen csak a tizenkét percre lévő zöldségeshez mentünk. És előre leadtam a rendelést, hogy elkerüljük a sorban állást, mert csak beugrom és kiugrom és már mehetünk is. Maradjatok kint! Csak bemegyek, fizetek és kijövök. De én be akarok menni. Ne! De! Ha ő megy, én is megyek. Én is! Ha ő megy, akkor én nem megyek. Na, akkor én sem. Akkor én végre bemehetek? De mi ez a tömeg? Mit kerestek itt? Nem arról volt szó, hogy nem jöttök be?! De éhen halunk. Olyan régen volt a reggeli. Én banánt kérek! Én mogyorót! Én egy zöld almát! Én meg idegbajt! Tűnés!
Pling-pling-pling! Sms a takarítónőtől, hogy hétfőre vegyek ezt meg ezt meg ezt és azt se felejtsem el, arról meg nem is beszélve. Még időben szóltam? Ugye pont most vásároltok? Pont. Most. Kanyar a háztartási bolt felé. Jó, hogy itt van a sarkon. Jó volna, ha nyitva volna. De nincs. Csak a távolabbi. Sebaj! Ami nem öl meg, az megerősít és Férj húzza a banyatankot. Szóval nem halok meg. Most nem. Még nem.
11:20 Hé, várj! Elhiszem – vagyis nem hiszem el! -, hogy éhes vagy, hiszen a zöldségesnél nem engedtem, hogy lenyomj még egy harmadik banánt is, de ettől még a négy kiló krumplit nem a mosógépbe kell rakni, hogy mielőbb tiszta legyen a főzéshez. Értem, hogy a mosogatóban nincs hely, de akkor sem. Akkor pakoljuk ki előtte a mosogatógépet. Aztán be. Ki-be. Be-ki. Először. Aztán másodszor. És harmadszor. Negyedszer?! Kivéve, ha az éjfél után jár le, mert akkor az már holnap. És akkor ma megúsztam három mosogatással. Hurrá!
11:25 Nem, még nincs ebéd.
11:31 Nem, még mindig nincs ebéd.
12:15 Ebéd!
12:17 Ebééééd!
12:20 Én eszem meg az összes csokit!
12:20:01 Van csoki? Nincs. Ebéd van.
12:55 Szájtépés-asztalleszedés-szájtépés-átöltözés a délutáni sziesztához-szájtépés-mese. Hajtépés.
13:15 Ágyban vannak. Mind. És ott is marad. Mind. Különben…!
13:25 Még mindig az ágyukban vannak.
13:26 Eljött a pi-he-
13:26:01 Anyaaaaaa! Légyszí írd be a számítógép kódját. Nem abba! Ebbe. Nem azt a kódot! A másikat. Milyen másikat?! Én csak ezt tudom. Most összezavartál. A gép meg lefagyott. Indítsd újra! Melyiket? Nem ezt. Azt. Na most megvan. Talán. Várj! Még mindig nem jó. És most? ??? Igen. Most jó. Kösz.
13:57 Eljött a pi-he-… Csengetnek?! Ki csenget?! Az online árurendelés kiszállítói vagyunk. Kicsit korábban jöttünk. Nem baj? Nem baj. Ebédkészítéshez későn, szieszta végéhez képest korán. De nem baj. Jöjjenek!
14:20 Ki volt az az idióta, aki százötven terméket rendelt?! És ki pakolja el? A gyerekek. Fel akarod ébreszteni őket? A csendes pihenőből?! Megőrültél?!
14:50 Kész. Vagyok. Teljesen. Anyaaaaaa! Segíts! Neked is be kell írni a kódot?! Mert azt már a kisujjamból kirázom. Nem. Nekem prezentációt kell írnom a Haribo gumimacik történetéből. Ugye segítesz?
15:38 Jönnek, felébredtek, özönlenek. A gumimacik. Ja, nem. A gyerekek. De jó, hogy itt vagytok! Jót pihentetek?
15:40 Uzsonna-szájtépés-házimunka-pótuzsonna-szájtépés-házimunka-örihari-játékmindenkivel-játékegyesével-fürdés-hajmosásdenemakarom-hajmosásdeakkoris-kockulás-mégkockulás-elégakockulásból-örihari-mikorleszvacsora.
18:00 Vacsora.
18:30 Pótvacsora. A későn ébredőknek, a fülükön ülőknek. Azoknak, akik nem laktak jól a vacsorával. Miért ül mindenki az asztalnál?
19:00 Esti mese. Ez jó lesz? Nekem igen. Nekem nem. Én ezt akarom. De én ezt utálom és már százszor hallottam. Ma amúgy én választok. Te? Ki mondta? Én. Akkor melyik legyen? Ez. Ez! Ez!! A sorrend mindegy. Kösz.
19:45 Itt a vége, fuss el véle. De nem is mesélted el a mind a hármat. De elmeséltem. Én nem hallottam az enyémet. Nem, mert éppen legóztál közben. Akkor meséld el újra. Nem. De! Nem. De! Akkor nem fekszem le. Oké, melyik volt a te meséd?
19:52 Pisilek-vizetiszom-puszitadok-pisilek-vizetiszom-puszitadok-pisilek-vizetiszom-puszitadok-nempisilek-vizetiszom-puszitadok-pisilek-nemiszolvizet-énadokutolsópuszit.
20:33 Lefeküldtek.
Készen vagyunk? Készen vagyunk. Készek vagyunk. Minden megvolt? Minden. Vagy? A fogmosás! Francba vele! Le-fe-küd-tek. Érted? Az ágyukba. És nem jöttek ki. Még most sem. Még most sem. Ne merj odamenni! Oké, nincs fogmosás. De büdös lesz a szájuk. Az, büdös. De ha felébreszeted őket, akkor én meg ideges. Attól meg izzadni fogok. És büdös leszek. És én nagyobb vagyok. Sokkal nagyobb, mint három gyerekszáj. Ergo sokkal büdösebb leszek. Kapisi?
…
De várj, mintha még valami kimaradt volna a napból. Valami? Valamik! Az erdő, a kirándulás, a verseny, a vendégség, a kertészkedés, a barkácsolás… ja, és a pihenés. Na azt majd holnap. Vagy hétfőn. Vagy kedden. Vagy…
De most hurráhétvége!
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!