Mire vágyunk ősszel? Puhaságra, melegségre, lágy színekre. Mi testesíti meg ezt legjobban? Például a különböző pihe-puha fonalak. Amelyekből fonhatunk, szőhetünk vagy éppen makramézhatunk. Ősszel valami őszi dekort. Mondjuk faleveleket.
Na tessék. Itt van. Itt van az ősz. És én ennek nagyon örülök.
Bár igaz, hogy néhol kicsit szeles, meg kicsit esős, néhol meg nagyon, de nem bánom. Egyáltalán nem. Mert szeretem.
A tavasz után nekem az ősz a másik kedvenc évszakom. Meg persze a tél. A jeges, hideg, havas, fogcsikorgató tél. De hol van az még?! Amíg az megérkezik, addig ősz van. És én szeretem. Szeretem minden borongóságával együtt. Vagy talán épp azért. A harsány, élénk színes, hangos-zajos nyár után kifejezetten jólesik az őszt jellemző mélázós, csigaházba visszahúzódós, tompább, visszafogottabb hangulat.
Hogy itthon (is) létezünk, itthon (is) vagyunk. Mert esik, mert fúj és olyankor nem – vagy inkább nem mindig – megyünk, hanem maradunk. A lakásban. És a sok nyári jövés-menés után bizony jól tud esni, hogy belülről fogjuk a bejárati ajtón a kilincset, hogy magunkra csukjuk. Bekuckózunk.
Vagyis próbálkozunk a bekuckózással. De inkább az a változat áll közelebb a valósághoz, hogy én próbálkozom, hogy végre bekuckózzon a család. Mert öt gyerekkel persze ez sem megy olyan egyszerűen, mint máshol. És ami persze soha nem sikerül olyan nyugodtra és mélázósra, mint ahogy az ember képzeletében él, de akkor is van egy sajátságos hangulata. Még öt gyerekkel is.
A próbálkozásaimat persze megpróbálom mind szilárdabb alapokra helyezni. Hogyan? Hogy az otthonunkat, a lakásunkat is felkészítem az évszakváltásra. Mert akárhogy is nézzük, az ősz is egy új korszak kezdete. Nekem az ősz is pont ugyanúgy az újrakezdést, a feltöltődést, a felkészülést jelenti, mint a tavasz. Csak most épp az elmélyülésre, a visszahúzódásra. Rímelve a tavaszra. Csak ellenkező előjellel.
A tavaszi frissesség, üdeség, nyiladozó színpompa helyett ősszel a puhaságra, melegségre, a lágy, de mélyebb színekre helyeződik át a hangsúly. Szerintem ezt egy zárt térben legkönnyebben különböző dekorációk segítségével jeleníthetjük meg. Leginkább pihe-puha fonalból készült dekorációk segítségével: egy-két szép kötött párna, ágytakaró, pólófonalból horgolt tárolók stb. Aha. Ha tudnék horgolni. Meg kötni. Vagy legalább az egyiket. De nem tudok.
Más megoldás?
Csomózás.
Makramé.
Az még nekem is megy. Bár az elmúlt harmincöt évben rendesen kijöttem a gyakorlatból, de ennek ellenére nem reménytelen a helyzet. Főleg, hogy egészen közel van a segítség. Egészen pontosan a gyerekeim személyében. Mert a makramézás reneszánszát éli. A gyerekeim korosztályában. Így született meg a gondolat, hogy makraméval készített dekorációkkal készítjük fel a lakásunkat az évszakváltásra. Makremé falevelekkel. A puhaság, lágyság, melegség nevében.
Makramé falevél
Hozzávalók
- színes makraméfonal (nekem a sodrott pamutfonal és a vastagabb spárgafonal jött be)
- fagolyó (opcionális)
- fésű
- olló
Elkészítés
- a levél fő eréhez vágjunk le a fonalból egy 50 centiméres darabot és hajtsuk félbe, majd rögzítsük az asztalhoz (ha golyót is szeretnénk tenni a falevélre díszítésként, akkor azt számoljuk bele a fonal hosszának meghatározásakor)
- vágjunk le körülbelül két, két és fél tucat (függ a fonal vastagságától és hogy milyen nagy levelet szeretnénk) 20 centiméteres fonaldarabot és mindegyiket hajtsuk félbe
- kezdjük el a csomózást a kép szerint – az első csomót a levél fő erét megtestesítő fonalszár alsó végéhez kössük úgy, hogy a fonalvégből megmaradó kisebbik rész kb. 6-7 cm hosszú legyen; ha elkészültünk az első csomóval, akkor alatta kössünk egy sima csomót a biztos tartás érdekében
- addig folytassuk a csomózást, amíg el nem érjük a kívánt hosszt (én kb. 11-12 cm hosszúra készítettem a levelemet)
- egy fésű segítségével fésüljük ki a makramészálakat
- utolsó lépésként vágjuk falevél-fazonra a művünket egy olló segítségével
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!