Az őszt nem mindenki szereti, de a vibráló, élénk színeitől senki sem tudja függetleníteni magát. Csak kár, hogy olyan hamar megkopik ez a színpompa és a falevelek egységes fáradt barna színt öltenek. Ha hagyjuk. Fessünk nekik színeket és mindenki jól jár!
Az őszben a színek a legszebbek. Ezt nem lehet letagadni. Nekem mondjuk minden más is, de meg tudom érteni azokat, akik nem így gondolják. Így aztán maradjunk csak a színeknél! Mert azok tagadhatatlanul szépek.
Miközben szeptembertől kezdve szépen lassan álomba szenderül a természet, előtte még pompás színkavalkáddal örvendeztet meg mindenkit. Aranylanak a sárgák, vibrálnak a vörösek, tompítanak a barnák, miközben még üdén harsognak a zöldek. Aztán egy idő után a pompa megkopik és a sok-sok gyönyörű színből kissé megfáradt, egységes barna szín lesz, amely hosszú heteken át uralja a tájat.
Pedig milyen jó lenne minél tovább élvezni ezt a fenséges látványt. Próbálkozunk hát mindenfélével. Mi is. Gyűjtünk leveleket, hogy csokrot kössünk belőlük, aztán megint gyűjtünk, hogy lenyomtassuk őket és füzérként akasszuk az ablakba vagy lefóliázva hűtőmágnesként szolgáljanak bennünket egy ideig. Igen, egy ideig. Mert egyik módszer sem őrzi meg olyan sokáig az őszi színek pompáját, ameddig mi igazából szeretnénk vagy ameddig nekünk jólesne. Mondjuk tavaszig. Amikor újra feléled a természet és leveti kopott gúnyáját.
Na addig biztosan nem.
A gyerekeim ezt rendre számon is kérik. Na nem a természeten, hanem inkább rajtam. Hogy hova tűnnek a színek, miért kopnak meg a levelek, miért nem csinálok már valamit, hogy ne így legyen?
Tényleg… miért is nem?
Talán mert eddig nem tudtam a tuti módszert.
Sokat gondolkoztam, hogyan tudnám teljesíteni a kívánságukat. Rengeteg, tényleg rengeteg módszert kipróbáltam, de még a legtartósabbak sem voltak az igaziak. Az elmúlás mindegyikbe befészkelte magát. Hamar rá kellett jönnöm arra, hogy úgy, ahogy a természet ránk hagyományozza a faleveleken a gyönyörű színeket, úgy nem tudom megőrizni őket. De azért nem kell lemondani a színpompás levelekről…
Mert azt is gyorsan hozzá kell tennem, hogy természetesen nem csak a színekről van szó. Hanem magukról a levelekről is. A falevelekről. Amelyek valami megmagyarázhatatlan vonzerővel rendelkeznek: a gyerekeim imádják gyűjteni őket és imádják, ha lepréselem őket nekik. De hogyan őrzik meg a színüket? Vagy még pontosabb a kérdés, ha inkább úgy teszem fel, hogy hogyan lesznek színesek?
Hogy hogy hogyan? Ha megfestjük őket! Színpompásra!
Festett őszi falevelek
Hozzávalók
- préselt falevelek
- fehér akril festék
- vízfesték
- ecsetek
Elkészítés
- az előzőleg lepréselt faleveleket alapozzuk le fehér akril festékkel és hagyjuk megszáradni őket (ha meggyűrödtek volna a festés során, préseljük le őket újra)
- vegyük magunk elé az előkészített leveleket és a vízfestéket és lássunk hozzá a festéshez: a színátmenetes festéshez kevés festéket használjunk sok vízzel és hagyjuk a színeket egymásba folyni – ezt elősegíthetjük azzal, hogy kevés vízzel összemossuk őket, ha maguktól nem folynak össze
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!