Gyerekek mellett a főzés legfőbb jelszava egyértelműen az egyszerűség, a gyorsaság. De az is nagyon fontos, hogy az elkészült étel finom és egészséges is legyen. A vörös pestóval készült tészta egyesít mindent ezen kritériumok közül, ezért abszolút kedvenc lehet az év bármely időszakában.
Amióta gyerekeim vannak, a tészta nagy barátom a konyhában. Mert talán ez az egyetlen étel, amelyet tényleg mindegyik gyerekem szeret. Az ízesítésben persze már nem ennyire egyértelmű az összhang. Van, aki az édes tésztákra szavaz, van, aki egyértelműen a sósakat részesíti előnyben, van, aki szereti, ha hús is kerül a tészta és a szósz mellé, megint más a zöldségekkel felturbózott szószokat szereti és van, aki csak magában enné legszívesebben.
De van egy olyan változat, amelyért mindenki egyformán rajong. A legegyszerűbb paradicsomos változat.
Illetve majdnem mindenki rajong érte. Kivéve Férjet. Mert ő már unja. És valahol megértem az érzéseit. Mert néha nekem is a könyökömön jön már ki. De mit csináljak, ha tényleg ezt a legegyszerűbb megcsinálni és egy fárasztó nap után ez minden, amire az energiámból telik és a tálalásakor tuti biztos lehetek benne, hogy senki nem fog nekiállni a száját húzni, hogy jaj, már megint mit főzött az édesanya?!
Mert a paradicsomos tészta ezt tudja. Eladja magát, eteti magát. A gyerekek meg eszik és csendben vannak. Nagy áldás ez egy nagycsaládban.
Csak tényleg unalmas tud lenni.
Na de hogy lehet feldobni egy paradicsomos tésztát? Nincs sok alternatíva rá. Csokival mégsem turbózhatom fel. Bár lehet, hogy a gyerekeim nagyon hálásak lennének érte. Bár nem tudom, hogy a paradicsom és a csoki mennyire bírják egymást…
Na de kanyarodjunk csak vissza a reális alternatívákhoz. Létezik egyáltalán? Naná, hogy létezik. Csak a fő összetevőn kell változtatunk egy kicsit. A paradicsomon? De akkor már nem lesz paradicsomos tészta?! Nem azt mondtam, hogy lecseréljük a paradicsomot, hanem az állagán változtatunk egy kicsit. Friss paradicsom helyett napérlelte aszalt változatot használunk kakkukfűvel és rozmaringgal. Vagyis vörös pestót készítünk. (Mert bizony az olasz pesto nem mindig zöld, sőt igazából csak a genovai pesto az, amely bazsalikommal és fenyőmaggal készül.)
A vörös pestós tészta reális alternatívája az unalomig ismert paradicsomos tésztának és amilyen könnyen elkészül, olyan könnyen eshetünk szerelembe a végeredménnyel. A mi kedvencünk Stahl Judittól származik.
Penne vörös pestóval
- 5 dkg fenyőmag
- 4 gerezd fokhagyma
- 5 dkg parrmezán
- 15 dkg olajban eltett, aszalt paradicsom
- 1 marék kakukkfű
- 1 késhegynyi cayenne bors
- 2-3 szál friss rozmaring
- szűk 2 dl olívaolaj
- só, frissen őrölt bors
- 50 dkg penne
- Egy közepes, száraz serpenyőben mérsékelt tűzön pirítsuk aranybarnára a fenyőmagot. Hűtsük ki.
- Pucoljuk meg és zúzzuk össze a fokhagymát, reszeljük le a parmezánt, szűrjük le az aszalt paradicsomot (a levét őrizzük meg!) és vágjuk kisebb-nagyobb darabokra.
- Vágjuk apróra a friss fűszernövényeket: egy evőkanálnyit tegyük félre a tálaláshoz, a többi a pestóba kerül.
- Vegyük elő a turmixgépet és tegyük bele a pirított fenyőmagot, a zúzott fokhagymát, a parmezánt, a paradicsomot és a friss fűszernövényeket. Adjuk hozzá a cayenne borsot.
- Következő lépésként egy pohárba tegyünk két evőkanálnyit a paradicsom olajából és egészítsük ki sima olívaolajjal szűk két deciliternyire.
- Öntsük az olajkeveréket is turmixgépbe és pépesítsük a pestót.
- Mindeközben főzzük ki a tésztát.
- A pestót kanalazzuk egy nagyobb lábosba és sózzuk-borsozzuk.
- Szűrjük le a megfőtt tésztát és kb. egy dl tészta-főzővízzel együtt forgassuk bele a pestóba.
- Tálalás előtt nagy lángon egy percig keverve melegítsük át a tésztát és szórjuk rá a félretett zöldfűszereket.
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!