Egy jó kép sokat dobhat az otthonunk hangulatán. Különösen, ha jól illeszkedik ahhoz az évszakhoz, amelyben épp benne járunk. Mi idézi meg legjobban a kora nyári világot? Mi más, mint a légiesen könnyű pitypang!
Nagyon sokáig nem voltak képek a lakásunkban. Semmilyen. Soha nem tudtam, hogy milyet is kellene választani, amely jól illeszkedik az otthonunkhoz. Ha végül mégis ráböktem egyre, akkor azt tuti nem tetszett Férjnek. Igen, mi így élünk. Bár az élet nagy dolgaiban – és szerencsére ezek közé a gyereknevelés is odatartozik – nagyrészt azonos állásponton vagyunk, de a különböző lakberendezési tárgyak, dekorációk tekintetében az ízlésünk olyannyira eltér egymástól, hogy a különbséget talán már zongorázni sem lehetne.
Így aztán inkább nem vettem semmit, mert teljesen felesleges pénzkidobás lett volna, mert úgyis csak a sarokban szomorkodott volna az általam kiválasztott tárgy és soha nem került volna a helyére. Az érte kiadott pénznek viszont nagyon is lett volna helye.
De egy idő után besokalltam, hogy akárhova néztem is a lakásunkban, mindenhol csak a csupasz falak köszöntek vissza rám. Oké, néhány helyiségben – főleg a gyerekszobákban azért volt már ez+az, sőt a konyha is dicsekedhetett egy jókora méretű falfestménnyel -, de a többi helyiség dekoráció terén igencsak hátrányos helyzetben volt.
Így aztán döntöttem.
Hatalmi szóval. Na meg azért is, mert végül is én tartózkodom a legtöbbet a lakásunkban (i.e.: itthonról dolgozom), az én munkamorálomat befolyásolja a legközvetlenebbül a lakásunk hangulata.
De azért volt bennem egy kis félsz is, így továbbra sem a vásárlást tartottam az elsődleges opciónak az otthonunk felvirágoztatására, hanem inkább házi készítésű műremekekben gondolkoztam.
Olyanokban, amelyeket egyszerű kivitelezni, de még egyszerűbb lecserélni, ha mégsem jönnek be annyira. Ráadásul könnyű őket az évszakok változásához igazítani nagyobb anyagi befeketés nélkül. És nem utolsó sorban az alkotás folyamatába a gyerekeket is be lehet vonni, amivel két legyet ütök egy csapásra: Férj nehezebben mond nemet a dekorációra (mégiscsak a gyerekek csinálták! felbecsülhetetlen érték!), másrészt legalább egy időre az asztalhoz kötöm a csipet-csapatot.
Mi testesíti meg legjobban a kora nyári hangulatot? Mi más, mint a közkedvelt pitypang?! Légies, bohókás, vidám. És nagyon egyszerű képbe önteni. Csak egy papírguriga, olló, ecset, néhány tubus akrilfesték és néhány ív papír kell hozzá. Na meg persze egy lelkes alkotócsapat.
Pitypangfestés papírgurigával
Hozzávalók
- papírguriga (vécépapír guriga)
- olló
- színben egymással harmonizáló festékek
- ecset
Elkészítés
- az olló segítségével sűrűn vagdossuk be a papírguriga egyik végét körülbelül a guriga harmadáig
- hajtogassuk meg kifelé a bevagdosott véget
- egy papírlapra nyomjunk egy kis adagnyi festéket, kenjük szét és mártogassuk meg benne a festőeszközzé avanzsált papírgurigát
- vegyünk magunk elé egy másik papírlapot és kezdjük el pecsételni a papírgurigával: időről időre váltogassuk a festéket (2-3 azonos színű pecsételés után)
- ha már kellően sűrű a pitypangunk, akkor fessük meg a közepét és rajzoljunk neki szárat is
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szereted, amit csinálok? Hívj meg egy kávéra, támogass a Patreonon!