Ízek és emlékek: régimódi almás pite

Vannak receptek, amelyek hosszú-hosszú évek, évtizedek óta velünk vannak. Néha kipróbálunk valami újat, megreformáljuk őket egy kicsit, aztán rájövünk, hogy az eredetinél nincs jobb. Így vagyok én is nagyanyám almás pite receptjével.

régimódi almás pite

 

Ha ősz, akkor alma. Ha alma, akkor almás pite. Kötelező jelleggel. Nálunk biztosan.

Férj már augusztus vége óta azt várja, hogy mikor sütök almás pitét. Mert finom a meggyes, meg a túrós is, de az igazi mégiscsak az almás a maga jellegzetes fahéjas illatával, aromájával, ropogós cukros tetejével, szaftos aljával. Igen, az én almás pitém ilyen.

A recept, amit mindig használni szoktam megvan már vagy ötven éves. Örököltem. A nagyanyámtól. És ő is biztos örökölte valakitől, de ez a történet már a múlt homályába vész. Így nekem mindörökre a nagyanyámhoz fog kötődni. Meg a lányomhoz. Mert biztosan tovább fogom neki adni, mert több van benne egy egyszerű leírásnál, ez a recept generációkat köt össze. Emlékeket ad át. Fontos emlékeket. Olyanokat, amelyeket talán egy fényképezőgép meg sem tud örökíteni.

Szóval egy kipróbált, bejáratott receptről van szó. Talán túlságosan is. Gondoltam én kicsit fellengzősen. Ezért aztán nekiálltam újakat, másokat keresni. És ha már nekiveselkedtem a kutatásnak, akkor sorra ki is próbáltam őket. Mindegyiket megettük. Volt, ami nagyon ízlett, volt, amit inkább a még-elmegy kategóriába sorolnék és hát volt olyan is, amit én nem említenék a piték között, inkább almás sütinek hívnám. Mondjuk annak nem volt rossz. Csak ugye nem azt az ízélményt vártuk tőle. Így viszont csalódás volt.

Mikor szépen végére értünk az összes változatnak, amelyet letöltöttem a netről, összekuncsorogtam a szomszédoktól, barátokból és már a fülünkön is alma folyt ki, na, akkor megkérdezték a gyerekeim, hogy almás pitét mikor fogok sütni? De hát eddig is azt sütöttem! De mi olyan igazit szeretnénk, tudod, azt, amit mindig is szoktál – válaszolták egyhangúan. Férj pedig csak némán bólogatott.

Be kellett látnom, hogy vannak receptek, amelyeket nem lehet felváltani, akkor sem, ha már unalmasnak gondolnánk. Mert nemcsak az íz van bennük, amit megszoktunk és szeretünk, hanem emlékek, amelyekhez ragaszkodunk. Tudat alatt. Akkor is, ha nem éltük át őket közvetlenül, de bennünk vannak, bennünk munkálnak. Ízek és emlékek. Együtt. Legyőzhetetlen páros.

Régimódi almás pite

régimódi almás pite

 

Ízek és emlékek: rusztikus almás pite
Szerző: 
Recept típusa: Dessert
Előkészítés ideje: 
Főzési idő: 
Teljes idő: 
Adag: 32
 
Almás pite, ahogy nagyanyám csinálta
Hozzávalók
  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg hideg, felkockázott vaj
  • 15 dkg porcukor
  • ½ zacskó sütőpor
  • 1 tojás
  • egy csipet só
  • fél citrom reszelt héja
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • zsemlemorzsa az alapra
  • 1 tojás felverve a lekenéshez
  • Töltelék:
  • 1,2-1,5 kg alma
  • fél citrom frissen facsart leve
  • őrölt fahéj
  • kristálycukor
Elkészítés
  1. A hozzávalókból gyúrjunk egynemű tésztát és tegyük a hűtőbe 30-60 percre.
  2. Vegyünk magunk elé egy nagyméretű tepsit (42x30 cm) és vékonyan vajazzuk ki.
  3. Készítsük elő a tölteléket. Hámozzuk meg az almát, magozzuk ki és reszeljük le.
  4. Tegyük egy nagyobb tálba a reszelt almát, locsoljuk meg egy fél citrom levével és tegyük félre.
  5. Vegyük ki a hűtőből a nyers tésztát, vágjuk kétfelé és lisztezett felületen egyesével nyújtsuk ki a tepsi méretében.
  6. Tegyük az egyik kinyújtott tésztalapot a kivajazott tepsibe és szórjuk meg vékonyan zsemlemorzsával.
  7. Nyomkodjuk ki az almát (nem kell csontszáraznak lennie, de ne is csöpögjön).
  8. Oszlassuk el egyenletesen a tésztánkon, majd szórjuk meg őrölt fahéjjal és kristálycukorral (mindegyikből mindenhova jusson, de a fahéjjal bánjunk csínján, a cukor mértékét pedig az alma édessége szabja meg).
  9. Fedjük be a másik tésztalappal az almát.
  10. Egy késsel csíkozzuk be ferdén a tészta tetejét, szurkáljuk meg egy villával, hogy ne púposodjon fel.
  11. Kenjük le a felvert tojással és szórjuk meg vékonyan cukorral.
  12. Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra.
  13. Az előmelegített sütőben 30-35 perc alatt süssük aranybarnára a piténket.
Megjegyzés
A tészta könnyen szakad. Én úgy szoktam, hogy két félbe vágom a kinyújtott lapot és úgy emelem be a tepsibe, majd ott eligazítom egyenetlenségeket, ha szükséges.

 

régimódi almás pite

 

régimódi almás pite

 

Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!

2 thoughts on “Ízek és emlékek: régimódi almás pite

  1. Barbarám, én pont ugyanígy tanultam az anyutól, azzal a pici különbséggel, hogy a tészta tetejére nem szórt cukrot, illetve kihülés után vanilliás porcukorral hintette meg.
    Örömmel olvastam ezt a recepted is a többiekkel együtt. Nagyyon kedvelem az írásaidat. szeretettel ölellek – Edit

    1. Szia Edit!
      Köszönöm, hogy benéztél hozzám a blogra és köszönöm, hogy mmegosztottad velem ezt a történetet. Milyen érdekes, hogy mennyire hasonlított a nagyszülők élete, mennyire azonosak voltak pl. a receptjeik. Mondhatnám úgy is, hogy a “történelem” ismétli önmagát.
      Nagyon örülök annak is, hogy velem tartasz ebben a blogos utazásban.
      Nézz be hozzám máskor is!
      Szeretettel: Barbara

Hozzászólás