Időutazás: kakaós kókuszkocka

Egyre csak kapkodjuk a fejünket, hogy micsoda desszertcsodák születnek manapság. De mellettük a régi nagy kedvencek sem kopnak ki a divatból: a kakaós kókuszkocka például igen erősen tartja a pozícióját.

retro kókuszkocka

 

Többször említettem már, hogy desszertek terén nekem a gyengéim azok a finomságok, amelyekben van kókusz és csokoládé. Az és szó nagyon fontos. Nem külön-külön vannak, hanem együtt. Így aztán talán nem meglepő, hogy a szüleim éveken át Bounty tortát rendeltek a születésnapomra a lakóhelyünk egyetlen cukrászdájából. Még szerencse, hogy mindig volt nekik. Lehet, hogy csak miattam tartottak…?! Nyáron pedig, ha fagyizunk, az én tölcséremben biztosan ott figyel egy Bounty gombóc, mert semmi pénzért ki nem hagynám és szerencsére a közeli fagyizóban mindig van a pultban.

Ugyanakkor meg az az igazság, hogy nem túl nagy a választék desszertek terén ebben az ízkombinációban, úgyhogy minden receptnek örülnöm kell, ami a szemem elé kerül, akár új, akár régi. A múltkor a nagyanyám kockás, kissé már viseletes receptkönyvéből átmentett recepteket lapozgattam csak úgy, nem volt semmi különösebb célom, amikor megakadt a szemem az egyik címsoron. Kókuszkocka. Hú, apám! Tényleg! Milyen régen ettem, pedig gyerekkoromban mennyire szerettem és nagyanyám nagyon-nagyon finomat tudott csinálni.

Az átmásolt recept is megfakult már kissé az elmúlt két és fél évtized alatt, de azért nem volt nehéz kibogarászni, hogy milyen hozzávalók is kellenek ehhez az egyszerű, de igen ízletes, ugyanakkor laktató finomság elkészítéséhez.

Szerény véleményem szerint ez az egyik olyan sütemény, amely szinte bárhol megállja a helyét: egy buliban/zsúrban, de egy családi ebéden, egy laktató leves után is tökéletesen megfelel és elkészítésével még egy gyerek is könnyedén megbirkózik. És ez egy nagyon fontos szempont. Mert szívügyem, hogy a gyerekeim minél fiatalabb koruktól kivegyék részüket a konyhai tevékenységekből, de ne csak az előkészületekből, hanem hogy végigvigyenek egy teljes folyamatot és a végén legyen sikerélményük is. A kókuszkocka tökéletesen megfelel ennek az elvárásnak. És mindemellett sem a látványra, sem az ízélményre nem lehet panasz.

Kakaómázas kókuszkocka

retro kókuszkocka

 

Időutazás: kakaós kókuszkocka
Szerző: 
Recept típusa: Desszert
Előkészítés ideje: 
Főzési idő: 
Teljes idő: 
Adag: 28
 
Klasszikus kókuszos finomság egyszerűen
Hozzávalók
  • 5 dkg puha vaj
  • 24 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 25 dkg liszt
  • 5-6 lapos evőkanál holland kakaópor
  • 2 zacskó sütőpor
  • 5 dkg kókuszreszelék
  • 2,5 dl tej
  • Máz:
  • 4 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál holland kakaópor
  • 4 evőkanál víz
  • 10 dkg vaj
Elkészítés
  1. Keverjük ki a cukrot a vajjal, majd egyesével üssük hozzá a tojásokat és azokkal is keverjük ki alaposan.
  2. Adjuk a tojásos keverékhez a többi hozzávalót és állítsuk össze a nyers tésztát.
  3. Vegyünk elő egy közepes méretű tepsit és kenjük ki vékonyan vajjal.
  4. Öntsük bele a kakaós masszát.
  5. Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra alsó-felső sütésen és toljuk a süteményt a sütőbe 25-30 percre.
  6. Ha megsült (tűpróbával ellenőrizzük), tegyük félre hűlni.
  7. Készítsük el a mázat!
  8. Keverjük egy kis lábosban csomómentesre a kakaót a vízzel és cukorral, majd tegyük fel közepes lángra a keveréket és kavargassuk, amíg a cukor el nem olvad.
  9. Adjuk hozzá a vajat és hagyjuk, hogy félig felolvadjon. Húzzuk le a tűzről és keverjük addig, amíg szép fényes mázat nem kapunk.
  10. Ha kihűlt a sütemény, öntsük rá a mázat és hagyjuk megdermedni.
  11. Kockákra szeletelve tálaljuk.
Megjegyzés
A tetejére szórhatunk egy kis kókuszreszeléket.

 

retro kókuszkocka

 

retro kókuszkocka

 

Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!

4 thoughts on “Időutazás: kakaós kókuszkocka

  1. Sziasztok! Megtetszett ez a recept, guszta a süti a képen, gyorsan megvan, gondoltam, összedobom így vasárnap este. Persze édesség-és csokifüggő vagyok, de a 2 kicsi gyerek mellett ritkán jutok oda, hogy süssek.
    Na, hát segítségem is akadt a nagy munkában. 😉 Nem vettem észre, hogy a 12 hónapos rosszcsontom a 180 fokot feltekerte 250-re, hogy előbb megsüljön a süti… Mire észleltem, fekete volt a teteje… Gyorsan leszedtem a feketét, és próbálom megsütni a maradék trutyit. Hát, remélem, cukrász lesz a gyerekből. 😉

    1. Szia Évi!
      Örülök, hogy benéztél hozzám a blogra és úgy döntöttél, hogy kipróbálsz egy receptet a sok közül.
      Ha az ember gyerekkel főz, akkor az ilyesmi előfordul, nekem is számtalan ilyen élményem van. Mi lett a vége a próbálkozásotoknak?
      Drukkolok, hogy legközelebb kicsit kevesebb stresszel járjon a konyhai művelet.
      Gyere máskor is!
      Üdv: Barbara

      1. Szia Barbara! Köszi a választ 🙂
        A süti olyan lett, mint a régi reklám, ronda és finom 😉 Vagy talán nem olyan ronda, de az eredeti képről nem felismerhető. 😀 De sikere lett, és ez a lényeg. 🙂 Szóval nem először készítettem ilyet. 🙂 Jó éjt! 🙂

        1. Szia Évi!
          Örülök, hogy a vége végül jól sült el. Ú, mennyi szóvicc van ebben a rövidke mondatban.
          De tényleg szívből örülök, hogy egy ilyen malőr sem szegte kedvedet.
          Várlak vissza máskor is.
          Barbara

Hozzászólás