Mi viszi el a legtöbb időt egy családban? Naná, hogy a háztartás, a napi, ismétlődő teendők. Mit teszek, ha hegyekben áll a szennyes, nem jutok el bevásárolni, a vasalatlan meg kifolyik a kosárból? Megfulladok. Ja, nem. Segítséget kérek.
#hirdetés Click for Work
Öt gyerek mellett egy ideje már megtanultam nem szégyenlősnek lenni és ennek folyományaként ha kell, képes vagyok szégyenérzet nélkül segítséget kérni.
És nem, nem érdekel, hogy mit gondol rólam a külvilág, hogy milyen lusta, tunya édesanyának tart Rózsika néni a szomszédból. Mert annak tart, mert mi az, hogy néha eljárok itthonról és ez a blogolás is micsoda úri huncutság már?! Csak az idő megy vele, a háztartásra fordítható értékes idő, oszt mire fel?
Kelnék fel reggel négykor és vetném bele magam akkortól a házimunkába, akkor nem lenne elmaradás, minden ruha élre lenne vasalva, nem kéne hegymászófelszerelés, hogy felérjem a szennyeskupacot és mindig friss étel (semmi mirelit pizza meg félkész kaja) várná a csipet-csapatot reggel, délben, este, soha nem mutatkozna készlethiány a kamrában. Na, érted…
Ja, pont így. Azt hiszem, kicsit más közegben szocializálódtunk Rózsika nénivel.
Mert kérem szépen, ez itten a 21. század és én nem háztartási robot vagyok, még ha sokak szemében az anyaság egyet jelent ezzel a funkcióval. Csalódást kell okoznom nekik, mert az én olvasatomban nem jelent egyet. Nagyon nem. Aki régebb óta olvassa a blogot, vagy elolvasta a bemutatkozásomat, az pontosan tudja, hogy számomra az anyaság az életemnek egy olyan része, amely élethosszig velem van, de nem tölti ki azt teljesen, csak egy része, egy nagyon fontos része. Mert mellette nő is vagyok meg feleség és blogger. És ezek nekem ugyanolyan fontos tulajdonságaim, mint az anyaságom. Ezektől leszek kerek egész. Na, nem csípőtájékon, hanem úgy lelkileg.
Így aztán képes vagyok olyan dolgokra, hogy eljárok itthonról, néha csak úgy a magam szórakoztatására, minden különösebb cél nélkül, van olyan is, hogy sportolni megyek – jó, ez egy ideje csak gyógytorna, de akkor is -, sőt az is megesik, hogy összefutok a barátnőmmel vagy a barátaimmal és beülünk ide meg oda vagy részt veszünk egy számunkra fontos/kellemes/hasznos eseményen, még egy kávét is bedobunk vagy urambocsá’ egy hosszú lépést. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy Férjjel is szoktam közös programokat szervezni. Például ahelyett, hogy elindítanám a mosást még este, hogy reggel azonnal tudjak szárítógépezni, kiülünk az erkélyre beszélgetni, ötletelni, együtt lenni.
Na, ilyen nőszemély vagyok én. Ezzel együtt persze szó sincs arról, hogy szabotálnám a házimunkát és nem is tűzoltásként csinálom, odateszem magamat rendesen, de vannak időszakok, amikor annyi feladat, elintéznivaló, teendő – nem csak házimunka formájában – gyűlik össze, hogy muszáj sorrendet felállítani a túléléshez. És ilyenkor bizony előfordul, hogy például elmarad a vasalás vagy a tartós élelmiszerek beszerzése és hasonlók.
Régebben ezeket az eseteket úgy oldottam meg, hogy erőn felül teljesítettem – ahogy azt Rózsika néni szerint mindig is csinálni kéne -, mert csak nem maradhatok szégyenben, hogy nem tudom őket elvégezni. Egy bizonyos gyerekszám fölött azonban már ez sem működött, minden erőlködés ellenére megesett, ami megesett: üres volt a kamra, a háztartási helyiség viszont fullra volt tömve vasalásra váró ruhákkal stb. Miért nem bíztam meg az elvégzésükkel a takarítónőnket? Mert ezek az esetek inkább ad-hoc jelleggel jelentkeztek – és persze rendre nem azokon a napokon, amikor a takarítónő jár hozzánk – és jellegüket tekintve sem illeszkedtek a feladatkörébe.
Segítség (kell, ha) elborítanak a teendők!
Amit biztosan tudtam: külső segítséghez fogok folyamodni a helyzet megoldásához. A kérdés csak az volt, hogy hol fogom megtalálni azt a bizonyos segítséget. A gyors és gördülékeny kereséshez pontokba szedtem a tényeket.
- ad-hoc feladatok
- egyik-másik feladat végrehajtásához elkelhet némi fizikai erőnlét
- nem szükséges állandó személy
- én szeretném megszabni a feltételeket (utólag nem szeretnék alkudozni)
Így bukkantam rá a Click for Work nevű magyar startup cégre, ahol a legkülönfélébb munkákra lehet embert (diákokat, egyetemistákat) találni, legyen szó vasalásról, bevásárlásról, csomagátvételről, takarításról, hólapátolásról, kertgondozásról, fűnyírásról stb.
A felület használata egyszerű: regisztráció után a kezdőfelületen kiválaszthatjuk milyen témakörben keresünk segítséget, továbbhaladva megadhatjuk a minimum óradíjat, amit kifizetnénk a munkáért (2000 forint/óránál nem lehet kevesebb az összeg), a munkára szánt időt és azt, hogy mely napokon lenne nekünk alkalmas a munkavégzés, majd a pontos leírást címmel együtt, és ha mindennel végeztünk, vagyis kiírtuk a munkát, akkor nincs más dolgunk, mint várni a jelentkezőket.
Ha többen is írnak, csak rajtunk múlik, hogy kit választunk. Innen már csak egy ugrás a kapcsolatfelvétel, amelynek során minden apró részletet leegyeztethetünk. A munka elvégzése, kifizetése után készre jelenthetjük a munkát és ilyenkor lehetőségünk van a munkavállaló értékelésére is. Ez nagyon fontos lépés a többiek számára, hogy lássák, megbízható volt a munkavállaló.
Én vasalásra vettem igénybe a szolgáltatást és teljes mértékben elégedett voltam az eredménnyel, ráadásul a kiírt időnél hamarabb végzett a munkavállaló, fizetni csak a ténylegesen eltöltött idő után kellett.
Bár rendszert nem csinálnék a dologból – mert normál esetben azért meg tudok küzdeni a mindennapi teendőkkel -, de nagyon jó tudni, hogy ha összetorlódnak a feladatok és összecsapnak a fejem felett a hullámok, akkor van egy hely, ahol ha kell, csak egy kattintásra a segítség. Click for Work!
Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevelemre, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!