A kekszek a gyengéim, mert kevés munkát igényelnek, viszont finomak, ráadásul a legtöbb bolti változat házilag is elkészíthető. Nem kivétel ez alól a család nagy kedvence, a mesekeksz sem.
Nagyon szeretem a kekszeket. És nem csak megenni, hanem készíteni is. Ennek oka pedig igen egyszerű: kevés befektetett munkával látványos eredményt lehet elérni mind mennyiség, mind külcsíny tekintetében, és ez egy nagycsaládos édesanya számára maga a csoda.
Ráadásul, ha van otthon keksz, akkor soha nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nincs mivel megkínálni egy hirtelen betoppanó jó barátot vagy a gyerekek haverjait, akik épp mindig csak felugranak egy kicsit és akik épp mindig éhesek egy kicsit, akárcsak az enyémek, legyen akár délelőtt tíz vagy délután öt óra.
A keksz akkor is jó szolgálatot tesz, ha kirándulni készülünk és elfelejtettem csúcs-csokit venni, de a délelőtti parkbeli sárkányeregetéshez vagy játszóterezéshez is kiváló, nem is beszélve az iskolások tízóraijának felturbózásáról, de tökéletesen feldobhatja a reggeli kávét is, vagy a borongós téli hangulatot egy esős/havas/fázós napon.
Az alapanyagok tekintetében a kekszek szintén nem a túlbonyolított ételek táborát erősítik, gyakorlatilag a legalapvetőbb élelmiszerekből is összeüthetünk egy-egy egyszerűbb darabot, de a különlegesebbekhez sem kell sok: az ízélmény fokozásához elegendő például egy-két aromásabb fűszer, ha pedig a látványra utazunk, akkor egy kis csoki, dió, mandula vagy egy-két marék aszalvány is megteszi.
Miért jó még kekszet sütni otthon? Mert a legtöbb bolti változatnak már elérhető az interneten a házi verziója is, így aztán bármikor készíthetünk magunknak a kedvencünkből, akkor sem maradunk hoppon, ha épp zárva vannak a boltok, vagy kifogyott a készlet a sarki fűszeresnél. Épp így jártam én is a múltkor, amikor a heti nagybevásárlásnál hiába kerestem a személyes kedvencemet, az étcsokiba mártott mesekekszet, sehol nem találtam.
Ha nem találtam, hát csináltam. Egyszerű, finom, csak meg kéne tanulnom belőle eleget csinálni. Eddig még nem sikerült. A receptet ildi KOKKI oldalán találtam.
Mesés mesekeksz házilag
- 16 dkg liszt
- 5 dkg porcukor
- 7 dkg vaj
- 4 dkg méz
- 1 tojás sárgája
- 1 csipet só
- 1 kiskanál vanília kivonat
- 2 kiskanál mézeskalács fűszer (vagy 2 púpos kiskanál fahéj, 1 csapott kiskanál kardamom, 1 nagy csipet őrölt szegfűszeg, 1 kis csipet őrölt szerecsendió)
- 10 dkg olvasztott étcsokoládé
- Keverjük össze a száraz hozzávalókat, morzsoljuk össze a vajjal, majd az összes többi hozzávalóval gyúrjuk egynemű tésztává.
- A nyers tésztát csomagoljuk fóliába és tegyük egy éjszakára a hűtőbe.
- Nyújtsuk ki a tésztát 3-4 mm vastagságúra és keksznyomdával szaggassuk ki.
- Helyezzük a kekszeket sütőpapírral bélelt tepsire s hagyjuk pihenni őket két órán át hűvös helyen.
- Melegítsük elő a sütőt 170 Celsius fokra és süssük készre a kekszeket 7-8 perc alatt.
- Vízgőz felett olvasszuk meg a csokit és mártsuk bele a kihűlt kekszek talpát.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz vagy a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!
Szia!Mi is szeretjük a kekszet (sütni is enni is 🙂 ) Ha csokizom akkor én már nem mártogatom hanem szilikon ecsettel “megfestem” és ebben a gyerekek is tudnak segíteni (néha apa is szokott ).
Kedves Hajnalka!
Nagyon örülök, hogy újra benéztél hozzám a blogra és annak is örülök, hogy nálatok is nagy kedvencek a kekszek.
A szilikonos ecset ötletért pedig külön hála, legközelebb kipróbálom. Köszönöm.
Remélem, ízleni fog a mesekeksz.
Üdv: Barbara