Vannak hozzávalók, amelyeknek már csak az említésétől is kiürül a konyhám, a gyerekeim azonnal menekülőre fogják. A fodros kelkáposzta is közéjük tartozik. De ha mellé puliszka társul sajttal és bacönnel, akkor máris más a helyzet.
A Te&én a konyhában sorozat második részében egy olyan egytálételt mutatok be, amelynek az egyik fő összetevője a nem túl népszerű kelkáposzta.
Az igazság az, hogy én nagyon szeretem ezt a zöldséget. Én. Egyedül. Mindenki más a családban már az említésétől is elsápad – úgy, ahogy én a haltól -, így aztán nem is nagyon szoktam főzni, legfeljebb akkor eszem, ha édesanyám megszán alkalomról alkalomra egy kis lábosnyival a saját maguk számára főzött adagból. És mindig megszán. Ez az én szerencsém. Meg a gyerekeimé és Férjé, csak nekik pont ellentétes okból.
Mondhatnám úgy is, hogy nálunk a kelkáposzta tiltólistás étel. Vagyis is csak volt. Mert amióta először elkészítettem a puliszkás változatát, azóta mintha változás állt volna be a a családom és a kelkáposzta korábbi fagyos viszonyában. Pedig nem hagytam ki az ételből, csak hozzátettem ezt-azt, megbolondítottam egy kis bacönnel és sajttal és láss csodát!
A receptet Tokody Klára, a MinaVidi – BalatonKids blog szerzője küldte nekem kipróbálásra. Klára négyfős családra főz otthon. De nemcsak ő szeret sürögni-forogni a konyhában, hanem férje és két kisiskolás gyerekük is szívesen tesz-vesz a tűzhely körül. Elmondása szerint mindig is szeretett főzni, de amíg a szüleivel élt, édesanyja másfél négyzetméteres konyhájában nem állt rendelkezésére kellő nagyságú tér, hogy kibontakoztassa kreativitását, így motivációt sem érzett a főzésre. Amióta azonban saját családja van, minden megváltozott.
Klára szakácskönyvek segítségével, valamint édesanyja telefonos gyorsegélyeire (Anyaaaaaa, mi az, hogy behabarni?), az anyósától ellesett trükkökre és minden édesanya legfőbb segítségére, a Google-ra támaszkodva tanult bele a szakácstudományba, most pedig már ott tart, hogy jöhet bármilyen recept, ő mindegyiket képes átalakítani, személyre szabni.
Hétköznap inkább a férje veszi kezébe a főzőkanalat, hétvégén pedig Klára áll a tűzhely mögé, kiskuktáik pedig bármikor szívesen csatlakoznak hozzájuk.
Szeretünk új ízekkel kísérletezni, bátran használjuk a különféle fűszerféléket, alapanyagokat. Természetesen megvannak a családnak a jól bevált receptjei is, de a hagyományos magyar ételeket meghagyjuk a nagyszülőknek, azok elkészítésében úgyis ők a verhetetlenek.
Kláráéknál a főzés a legtöbb esetben kikapcsolódást jelent, de sokszor családi és baráti programot is. Gyakran szoktak csak a maguk örömére bográcsozni vagy grillezni, de a baráti társaságukban havonta egyszer szinte biztos, hogy összejönnek egy közös ebédre.
Kelkáposztás puliszka
- 25 dkg kukoricadara
- fél liter alaplé (leveskockás víz is megfelel)
- 2-3 deci tej
- fél liter tejszín
- 15 dkg felkockázott bacon
- 20 dkg fetasajt
- 35-40 dkg kelkáposzta
- fűszerek (szerecsendió, só, bors, köménymag)
- Készítsük el a puliszkát: tegyük fel főni a kukoricadarát a fél liter alaplében.
- Fokozatosan adjuk hozzá a tejet, majd 20 percet át főzzük.
- Vágjuk apró csíkokra a megtisztított kelkáposztát. Tegyük félre.
- Pirítsuk le a felkockázott bacont, a zsírjára halmozzuk az előkészített kelkáposztát és azt is pirítsuk meg pár perc alatt.
- Amikor már illatozik, öntsük fel fél liter tejszínnel és pároljuk puhára. Fűszerezzük sóval, borssal, őrölt köménymaggal és egy kis frissen őrölt szerecsendióval.
- Vegyünk magunk elé egy kivajazott jénai tálat, az aljára halmozzuk a puliszkát, öntsük rá a kelkáposztát, a tetejére szórjuk a bacont és a kockára vágott fetasajtot.
- Melegítsük elő a sütőt 180 Celsius fokra.
- A kelkáposztás puliszkát 20 perc alatt süssük készre.
Te is szívesen küldenél receptet, mesélnél magadról? Írj nekem a blog facebook oldalán keresztül üzenetet a részletekért.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!