Vannak városok, amelyek úgy vannak rajta a térképen, mint az egyszeri lány, aki vitt ajándékot is meg nem is. Rajta is vannak meg nem is. Hogy lesz egy átmenő forgalmú városból vonzó úti cél? Nagyvárad megmutatja!
Városlátogatást célzó nagycsaládos utazásaink alatt nagyon sok városban jártunk, de persze még többen nem. A gyerekeinkkel közös kalandozásaink során leggyakrabban azokat a településeket kerestük fel, amelyekről sokat hallottunk, amelyek úgy élnek a köztudatban, mint ideális célállomás, mert tele vannak jobbnál jobb programokkal, látni- és felfedeznivalókkal, ami nálunk ugyebár – ötgyerekes családnál – nem utolsó szempont, ha nem szeretnénk egy pár napos kiruccanás végére teljesen megőszülni… és az még a jobbik eset. Mert a hajszáltépkedés után nem csak hülyén fogunk kinézni, hanem még fáj is.
Ezek a választások program tekintetében tényleg mindig tökéletesnek bizonyultak – még úgy is, hogy nálunk a korkülönbség azért rendesen bezavar a képbe -, de ahogy az életben semmi sem fekete-fehér, úgy az előnyök mellett számtalan kellemetlenség is felütötte a fejét. Például a zsúfoltság. Meg a drágaság. Ezeket többszörösen is megtapasztalva, eszembe jutott: vajon létezik olyan megoldás, ahol a változatos lehetőségekről sem kell lemondanunk, de közben nem kell elszenvednünk a nagy népszerűséggel, ismertséggel együtt járó kényelmetlenségeket?
Nyilván. Például a falusi turizmus. Jó-jó, de mi van, ha nem hagyományos vidéki programokra, állatsimogatóra, bakancsos túrára vágyunk és nem szeretnénk minden nap kocsiba ülni és csillagtúrát tenni, hogy megnézzünk valamit, részt vegyünk valami eseményen, hanem kulturális, tipikus városi programokat, magas színvonalú, de megfizethető éttermi szolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni városi környezetben? Nos, akkor irány Nagyvárad!
Miért éppen Nagyvárad?
#Történelem és valláskultúra
Váradi vár
Nagyvárad valóságos történelmi kincsesbánya királyokkal, háborúkkal, fejedelmekkel, építkezésekkel, rombolásokkal és egy valóságos szenttel.
A nagyváradi vár előzménye egy, a tatárdúlás idején megsemmisült föld-fa szerkezetű építmény volt, amely vélhetőleg a László király által alapított monostort és püspöki székesegyházat volt hivatott védeni. Az ötszögű vár mai formáját a reneszánsz korban nyerte el. Építésében, bővítésében, kialakításában olyan nagy történelmi alakok jeleskedtek, mint Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György.
A 17. századbeli török és Habsburg ostromok komolyabb károkat okoztak a várban, amelyeket később rendre kijavítottak. A következő évszázadban elsősorban adminisztratív és szolgáltató jellegű belső épületekkel gazdagodott a terület, a 19. századi építési és javítási munkálatok lezárását követően nem történt említésre méltó átalakítás a várban.
A gyönyörű falfreskókkal díszített vármúzeum egyik fő látványossága az egykori Nagyboldogasszony Székesegyház feltárt falai, valamint a falak között meghúzódó gyermek csontváz, amelyet teljes valójában csodálhatnak meg a látogatók. Ám az istenítéleteknek egykor helyet adó épület alatt további titkok is rejtőznek, a legnagyobb kérdés most, hogy sikerül-e feltárni az 1192-ben szentté avatott László király sírját, valamint a szintén ide temetkező Károly Róbert király második felesége, Beatrix, illetve Luxemburgi Zsigmond német-római császár, cseh és magyar király és felesége Mária (Nagy Lajos király lánya, Magyarország első királynője) sírjait, amelyek a várudvar alatt találhatók.
A vár falain belül azonban nem kizárólag a régmúlt korok szellemiségével és tárgyaival találkozhatunk, a tér nagyon is élő, hétvégente színes, időszakos programokkal várják a látogatókat: kézműveskedhetünk, koncerteket hallgathatunk, de ha úgy tartja kedvünk, akár középkori várjátékokon vagy disznóvágáson is részt vehetünk, ahol profi, a szakmájukban kiemelkedő séfek vezetésével készíthetünk torost, tölthetünk hurkát vagy süthetünk vért.
Római katolikus székesegyház és püspöki palota
A város vallástörténeti gazdagsága legalább olyan lenyűgöző, mint a történelmi múltja.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt bazilika, amely Mária Terézia támogatásával jött létre és a bécsi Belvedere kicsinyített mása, az egyházmegye negyedik székesegyháza. Építését a 18. század közepén kezdték meg és huszonnyolc éven át tartó megfeszített munka után, 1780. június 25-én szentelték fel. A telek, amelyen a székesegyház és a vele szomszédos püspöki palota épült egy vízjárta, mocsaras területből kiemelkedő domb volt. Az épület stabilitása érdekében a mocsaras altalajba ásott alapozó árkokat 14 ezer, sűrűn egymás mellé levert tölgyfa cölöpökkel erősítették meg, majd az ezeket keresztülfektetett hatalmas tölgyfa gerendákra húzták fel a falakat.
A székesegyházon belül található a nagyváradi római katolikus püspökség kincstára és Egyházművészeti Kiállítása. A négy teremre kiterjedő, 200 négyzetméteren kialakított tárlat elsősorban a gyűjtemény liturgikus ötvöstárgyairól, barokk képtáráról és több száz darabból álló liturgikus ruházati kollekciójáról igyekszik áttekintést adni. A negyedik terem kicsit eltér az előbb említett tematikától, ezt a szobát Szent László király emlékének és liturgikus tiszteletének szentelték. A kiállítótér központi darabja az úgynevezett harmadik Szent László Herma. A tárlóban az ereklyetartó mellett egy kis míves dobozkában ott őrzik a szent király koponyájának egy darabját, amelyet a győri egyházmegyétől kapott Nagyvárad.
A székesegyház mellett található püspöki palotának, amelyet Erdély legnagyobb barokk világi épületeként tartanak nyilván, a hagyomány szerint 365 ablaka van. A helyi idegenvezető elmondása szerint egyszer kollegáival nekiveselkedtek a nyílászárók megszámolásának, de csak 327-ig jutottak. A hiányzó ablakokat meg fedje a balladai (fél)homály…
Az épületet egyébként az a Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki az 1760-as évek végén a bécsi császári udvar főépítésze lett és akinek a nevéhez a budavári királyi palota, a pozsonyi vár, valamint a bécsi Hofburg átépítése is fűződik.
#Építészet
Ha egy picit is érdeklődünk az építészet, az építészeti értékek iránt, akkor a szecessziós épületek az elsők, amelyek eszünkbe juthatnak Nagyvárad említésekor. De ha nem is értünk az építészethez, ezeket az épületeket akkor is azonnal a szívünkbe zárjuk és van is miért.
Nagyvárad meghatározó építészeti stílusjegyei a barokk és a szecesszió. Ékes példája ennek a nemrégiben teljesen felújított, a megyeszékhely ékkövének tartott Fekete Sas épületkomplexum emblematikus passzázsával, valamint az eddig magántulajdonban lévő Darvas-La Roche ház, amely a Iosif Vulcan utca (egykori Rimanóczy) 11. szám alatt áll és méltán tekinthető a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánháznak, egy európai színvonalú századfordulós épületnek. 2017 végén az épületet bezárják, hogy felújítsák és a falain belül alakítsák ki Nagyvárad évi akár ötezer látogatót befogadni képes szecessziós múzeumát.
A szecesszió jellegzetes épületei közé tartozik még a Szigligeti Színház, a Városháza és kilátótornya – amely a turisták előtt is nyitva áll és ahonnan pazar kilátás nyílik a városra -, a görög katolikus püspöki palota, amelyek mindegyike jól érvényesül a körülöttük meghagyott tágas tereken.
#Fitness/wellness programok
A történelmi, kulturális látnivalók után vessük magunkat a habokba!
A nagyváradi Nymphaea wellness és élményfürdő egy hét hektáron elterülő vízi paradicsom, ahol mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát.
A vendégeket 18 méter magas kültéri csúszdák, négy beltéri csúszda, szárazföldi és vízi gyerekjátszó, szabadtéri és fedett medencék (úszó- és hullámmedence, jacuzzi) várják – a bátrabbak három kültéri ugrótoronyban is kipróbálhatják magukat, amelyek közül a legmagasabb 10 méteres, a legalacsonyabb pedig 3 méteres -, a wellness-részlegen pedig többek között török fürdővel, szaunával és masszázssal is kényeztethetik magukat az ide látogatók.
#Szórakozás, kikapcsolódás
A városban egymást érik a fesztiválok a Szent László Napoktól, a Festum Varadinumon át a Nagyváradi ősz programsorozatáig, télen pedig november végétől családias hangulatú adventi vásár csábít kicsiket és nagyokat nézelődésre, baráti beszélgetésre, összejövetelre a főtéren.
Sötétedés után az adventi hangulatot a főtér fényfestése teszi még különlegesebbé, a változatos programokon, a folyamatosan üzemelő korcsolyapályán és óriáskereken túl. 2017-ben hétvégenként “disznóvágás” is várja az érdeklődőket. Ugyan a malacot már készen hozzák a helyszínre, ám felelevenítik a ma is népszerű tradíciót és húsételeket, a helyiek körében népszerű ünnepi disznótorost, melyet profi séfek készítenek el a város főterén.
Csak ésszerűen
- bár Nagyvárad a magyar határ túloldalán fekszik, de a Budapesttől mért távolsága alig több, mint 300 kilométer, ami időben kevesebb, mint három és fél óra gépkocsival és ez az idő tovább rövidül, ha végig elkészül az arra vezető autópálya (összehasonlításképpen Budapest Pécstől 208 kilométerre, Soprontól 212 kilométerre, Szombathelytől 221 kilométerre, Zalaegerszegtől pedig 227 kilométerre fekszik)
- a két ország eltérő történelme és hagyományai miatt a nemzeti és vallási ünnepeink nem esnek egybe, így amikor itthon szinte már minden szálláshely betelt, addig a határ túloldalán jobbnál jobb ajánlatok közül válogathatunk kedvezményes áron és még csak zsúfoltságra se kell számítani
- Nagyváradon két nemzetközi szállodalánc is képviselteti magát, a Ramada Hotel (1,4 kilométer a központtól) és a Hilton (Double Tree by Hilton, 1,3 kilométer a központtól): szolgáltatásaik a megszokott színvonalon érhetők el itt is, csakúgy, mint a világ többi pontján
- hétvégére kedvezőbb áron foglalható szállás a városban, mint a hasonló kategóriájú szálláshelyeken a határainkon belül, mert a hoteleket jelenleg elsősorban üzleti látogatók töltik meg és ők túlnyomó részt hétköznapra foglalnak, az üresjáratok elkerülése végett a szállodák kedvezményes csomagokkal csábítják a városlátogatókat
*A poszt a Turizmus.com és Nagyvárad turisztikai marketing szervezetének támogatásával jött létre.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!