Az ősz egyik legnagyobb adománya a mindent elborító színkavalkád. Vörös, bordó, zöld, arany, sárga, barna és ki tudja mennyi más színárnyalat! Hogyan őrizhetjük meg e ragyogó, színpompás világot?
Ősszel nincs olyan nap, amikor a gyerekek üres kézzel vagy zsebbel térnének haza az iskolából vagy az óvodából. Mindig lapul náluk valami: hol különböző termések, hol egy-két darab vagy egy egész csokor színpompás falevél. Az egy dolog, hogy hazahozzák őket, de meg is szeretnék őrizni a kincseiket. Abszolút megértem őket, főleg, ami a faleveleket illeti! Ősszel kellenek a színek és ha már a természet nem fukarkodik velük, miért ne élnénk vele? A gesztenyék és társaik esetében már egy kicsit óvatosabb vagyok a lelkesedés tekintetében.
Na, itt kezdődnek a problémák. A termésekkel – dió, mogyoró, gesztenye, makk – nincs akkora gond, mert pár hétig, hónapig is megőrzik az eredeti, vagy ahhoz nagyon közeli állapotukat, utána meg már úgyis okafogyottá válnak, úgyhogy nem is akkora baj, ha meg kell szabadulni tőlük.
De a faleveleken már pár nappal a begyűjtésük után meglátszik az idő. Száradásnak indulnak, fokozatosan kifakulnak a színeik, olyan seszínűek lesznek és ebben az állapotukban nem nagyon válnak a lakás díszére. A látvány igazán lelombozó. Pedig néhány csokor színes falevéllel, préselt levelekből készített képpel vagy faleveles girlanddal filléres módon dekorálhatnánk a lakást az aranyárban mért vágott virágok helyett. Mert színek nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Különösen nem ősszel meg télen.
Mindemellett az iskolába minden évben kiadják feladatba, hogy vigyünk be nyomtatott faleveleket alkotás céljából. De csakis színeseket! Na, persze. A legáltalánosabban használt módszerrel, a könyvek között való préseléssel “készült” levelek sajnos erre alkalmatlanok, ugyanis igen hamar törékennyé és színevesztett darabokká válnak.
Idén úgy döntöttem, nem hagyom magamat, felveszem a kesztyűt és megküzdök a lehetetlennel és addig nem nyugszom, amíg ki nem derítem, milyen módszerrel lehet a legegyszerűbben előállítani időtálló színes, nyomtatott faleveleket. Mielőtt elárulnám, nekem melyik módszer vált be a legjobban, nézzük sorra, milyen lehetőségek vannak az őszi falevelek tartósítására. (Ennél természetesen több is létezik – pl. fagyasztás, viaszba mártogatás -, de mi a lentebb felsoroltakat próbáltuk.)
#Préselés
- ez a legegyszerűbb, legismertebb módszer: tegyük újságpapír közé a kiválasztott példányokat és pakoljunk rájuk jó nehéz könyveket
- tapasztalat: a nyomtatás időigényes, körülbelül egy hétig tart, az eredmény szépen kisimult, de igen törékeny levélhalmaz, amely ráadásul hamar elveszti a színét is
#Zsírpapír+vasaló
- a falevelet tegyük két zsírpapír közé, fedjük be egy vékonyabb törölközővel, majd közepesen meleg vasalóval menjünk át rajta néhányszor: a zsírpapírnak a levéllel nem érintkező része összetapad, így a falevél vékony borítást kap, amely megakadályozza, hogy kifakuljon és eltörjön
- a vasalás után nincs más hátra, mint körbevágni a tartósított falevelet
- tapasztalat: háromféle zsírpapírt is kipróbáltunk, egyik sem tapadt össze, ráadásul a falevél színe sem tud érvényesülni a matt papír alatt; az eljárás kivitelezéséhez felnőtt segítsége szükséges
#Glicerin+víz
- hígítsuk a gyógyszertárban vett glicerint 1:2 arányban vízzel és töltsük a folyadékot egy lapos edénybe
- tegyük a glicerines vízbe a faleveleket és helyezzünk rájuk valami nehezéket, hogy teljes terjedelmükkel a felszín alatt alatt tudjuk tartani őket két-három napig
- az idő leteltével óvatosan, egy csipesz segítségével emeljük ki a leveleket, csöpögtessük és gyengéden itassuk le róluk a felesleges folyadékot
- ezzel a módszerrel olyan faleveleket készíthetünk, amelyekből könnyen köthetünk csokrokat, vagy készíthetünk koszorúkat
- tapasztalat: az eljárás kicsit igőigényes, a kivitelezéséhez felnőtt segítsége szükséges, de falevelek hajlékonyak maradtak és a színüket is szépen megőrizték
Mint látod, a fenti három módszernek vannak előnyei és hátrányai is, én viszont olyat szerettem volna, amely igazán gyerekbarát és az eredmény, vagyis a tartósított falevelek megőrzik színűket, hajlíthatóak, ragaszhatóak és sokrétűen felhasználhatók: készülhetnek belőlük képek, girlandok, dekorációk (pl. faleveles üvegmécsesek), ajtódíszek stb. A megoldás: öntapadós, átlátszó füzetborító!
Fóliázott falevelek
Hozzávalók
- színes, őszi falevelek
- öntapadós, átlátszó iskolai füzetborító
- olló, spatula
Elkészítés
- első lépésben préseljük le könyvek között a faleveleket (ha tutira akarsz menni, használd a glicerines tartósítást a színek érdekében!)
- ragasszuk rá az öntapadós füzetborító egyik felére a kiválasztott példányokat, majd a másik felét óvatosan borítsuk rá
- egy spatula segítségével jó alaposan nyomjuk rá a falevelekre a füzetborítót: minél jobban próbáljuk kipréselni a levegőt a két réteg közül (ha mégis sikerült egy-két levegőbuborékra szert tenni, egy gombostű segítségével lyukasszuk ki őket, a helye szinte meg sem fog látszani)
- ha különálló leveleket szeretnék, egy olló segítségével néhány milliméterre a szélek mentén vágjuk körbe a falevelet
- a kivágott levelekből készülhet dekorációs kép; szalagra fűzve girlandként használhatjuk őket; befőttes üveg oldalára ragasztva faleveles mécsest is készíthetünk akár a segítségükkel
Előnyök
- nem szakadnak el a levelek, tartósak, hajlékonyak és könnyen, sokrétűen felhasználhatók
Tipp
- feliratos levélgyűjteményhez körbe se kell vágni a leveleket: az A4-es méretű fóliára rendezzük úgy a préselt leveleket, hogy kényelmesen elférjenek egymás mellett, a rövid leírásokat is ragasszuk melléjük és utána borítsuk be a füzetborító másik lapjával (figyeljünk a levelek színére és fonákjára, hacsak nem kifejezett cél, hogy az egyiket így, a másikat úgy mutassuk be!)
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!