Bloggerkedésem közel három éve alatt egy dolgot nagyon megtanultam: a jó blogger legfőbb tulajdonsága a hitelesség.
Természetesen attól, mert valaki hiteles, még nem lesz jó blogger, ez csak egyike a siker hozzávalóinak, de azok közül az egyik legfontosabb. Szerintem. A hitelesség bizalmat sugároz, azt, hogy a blogger írása mögött a valóság húzódik, valódi érzelmek, valódi tapasztalat, legyen szó a saját életéről, kudarcokról vagy jó és felemelő pillanatokról, egy termékről vagy akár egy szolgáltatásról. Nem az a lényeg, miről ír, mi a téma – sokan sokfélék vagyunk, eltérő az ízlésünk, más dolgok érdekelnek: család, lifestyle, szépség, autók, marketing, kritika, utazás stb. -, sokkal fontosabb a hogyan és az, hogy miből táplálkozik az írás.
Hitelesnek lenni nagyon nehéz.
Nehéz, mert emberként nehezen beszélünk arról, ha valami nem sikerül az életünkben, ha valamit sokadszorra is elszúrunk, pláne akkor nem emlegetjük ezeket a pillanatokat szívesen, ha nemcsak minket érint, hanem a cselekedeteink másokra is kihatással vannak. Nagyon nehéz őszintén bevallani a kudarcainkat, az elhibázott döntéseinket, megmutatni a gyengeségeinket. De nem csak erről van szó. A nagy nyilvánosság előtt vállalni akár pozitív, akár negatív véleményünket, embert próbáló feladat. Mert miközben én az arcomat, a nevemet adom a véleményemhez, mások álarcok, becenevek, hamis személyiség mögé bújva reflektálnak a mondanivalómra, néha a sértegetést, bántó hangnemet sem nélkülözve.
Aztán a hitelességgel kapcsolatosan ott egy másik kérdés is, amelyet nemrégiben egy, a Nők Lapjában megjelent cikkben boncolgatott a szerző. Az Amatőrök kultusza címmel megjelent írás legfőbb kérdése az volt, miért hallgatnak az emberek a szakértők helyett egyre inkább a bloggerekre. Hogyan überelheti a tapasztalt a szakértelmet? Úgy, hogy a tapasztalat mellett ott az érzelmi szál, amely közelebb hozza egymáshoz az írót és az olvasót, emberibbé teszi az egész megközelítést, még akkor is, ha szakértelemben esetleg a blogger nem közelíti meg egy-egy szakma képviselőjét, hiszen kevesek blogolnak olyan témában, ami eredendően is a szakmájuk (tisztelet a kivételnek). A bloggerek erőssége a tapasztalat…
Csak, hogy jobban értsd… nyilvánvalóan én sem értek a gyerekneveléshez, hiszen nem ez a szakmám, nem végeztem gyerekpszichológusként, sem fejlesztőként, nincs papírom róla, nem vagyok szakértő, de van öt gyerekem és ebből fakadóan rengeteg tapasztalatom, ami nem jelenti azt, hogy az én megoldásaim példaértékűek, követendőek lennének, csupán annyit jelent, hogy sokan tudnak azonosulni az általam megélt, átélt eseményekkel, mert ők is pontosan ezeken – vagy legalábbis nagyon hasonló szituációkon – mennek át, ezért érzelmileg kötődni tudunk egymáshoz. Az, hogy nem vagyunk egyedül, mások is éreznek úgy, ahogy én, vagy te, erőt, lendületet adhat a folytatáshoz, kizökkenhet a csüggedésből, a vert helyzetből. A pozitív élmények, tapasztalatok meg aztán pláne erősítik ezt a folyamatot.
Szerintem ez a hitelesség alapja. Én legalábbis ennek szellemében próbálok meg írni, ezt próbálom átadni és sugallni az írásaimban és nemcsak akkor, amikor a családomról írok, hanem például amikor csinál magad ötleteket vagy recepteket mutatok be a blogon és akkor is, amikor egy terméket vagy szolgálatást ajánlok. A tapasztalatok megszerzéséhez, a kreatív ötletek kivitelezéséhez, az elrontott darabok újratervezéséhez, a receptek elkészítéséhez, az odaégett sütemények újrasütéséhez, a termékek/szolgáltatások kipróbálásához természetesen idő kell és nekem abból van a legtöbb öt gyerek mellett. Ja, nem!
Ezért örülök annak, hogy van egy csapat, a Happy Family, amely időről-időre, jól szervezett bloggertalálkozók formájában házhoz hozza az élményeket időt spórolva nekem úgy, hogy közben a hitelességemen sem esik csorba.
Tapasztalok, tehát vagyok nyugodt szívvel ajánlok
Még a nyár beköszönte előtt több olvasóm is kérdezte, hogyan, mivel töltjük a vakáció tíz hetét, hova utazunk nagycsaládilag az öt gyerekkel? A válaszleveleimben sok programötlet és úti cél megnevezése között nyugodt szívvel ajánlottam a Hotel Sonnenparkot, amelyet egy, a Happy Family által szervezett sajtóút keretében tavasszal volt szerencsém nekem is felkeresni, tehát volt már róla személyes tapasztalatom. Akkor elsősorban a létesítmény család- és gyerekbarát jellegére koncentrálunk, a gyerekeknek szóló programokat időhiány miatt nem volt lehetőségünk testközelből tesztelni (de azért a folyamatos mókázásból fakadó önfeledt kacagások, őszinte mosolyok, felszabadult szülők látványa így is elért hozzánk). Így ez az aspektus az ajánlásomból kimaradt, mert elképzelésem természetesen volt róla, de a valódi tapasztalat – a hitelesség alapja – hiányzott.
De ahogy a mondás is tartja, ami késik, nem múlik és a családot, mint értéket szem előtt tartó Happy Family-nek köszönhetően most már arról is van személyes tapasztalatom, hogy nemcsak család- és gyerekbarát az osztrák-magyar határtól alig 200 méterre található lutzmannsburgi hotel és a fürdő, hanem, hogy a változatos, tökéletesen átgondolt, a célcsoportot jól ismerő, gondosan szervezett programjaikkal tényleg le tudják kötni a gyerekek szabad vegyértékeit és így a közös nyaralás valóban élmény lesz szülőknek, apró népnek egyaránt.
Honnan vagyok ebben ilyen biztos? Nos, onnan, hogy a Hotel Sonnenpark csapata – a resident managertől, az Úszóakadémia vezetőjén át a hotel marketing asszintenséig – Johnny, alias Gerencsér János animátor vezetésével a Villa Bagatelle épületébe varázsolta a szálloda egy napi gyerekprogramját, amelynek során mi, bloggerek is visszavedlettünk gyerekekké és átadtuk magunkat az önfeledt játéknak: tornáztunk (ebben nagy segítségünkre volt Sunny Bunny, a létesítmény kabalaállata), kézműveskedtünk, jógáztunk, várurrá és hercegnővé alakultunk némi paróka és álruha segítségével, és miközben hajba kaptunk egy rózsaszín csillámpónin, még épp időben értesültünk egy születésnapi buliról, hogy feledve a cívódást megkoronázzuk a napunkat egy közös ünnepléssel. Pont úgy, ahogy az mindennap történik a határ túloldalán, Lutzmannsburgban.
(A móka és kacagás mellett természetesen – mint mindig – szakmai kérdésekről is szó esett: bemutatkozott a Happy Family megújult oldala és az oldaltól különálló blog, ahol sok tehetséges blogger írásai mellett az én eszmefuttatásaimmal is találkozhattok. A cikkekben nagy hangsúlyt kap, hogy a mai világban igenis fontos szerepe van a családnak, a blogon megjelenő írások mindegyike arra törekszik, hogy megmutassa a családban rejlő értékeket és ennek kihasználására inspirálja az olvasókat is.)
Így esett, hogy újabb személyes tapasztalatokkal lettem gazdagabb, most már csak az van hátra, hogy ezeket a saját gyerekeimmel is megoszthassam. Ha sikerül, majd beszámolok róla, hitelesen, első kézből.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!