Ősszel jelentősen megnövekszik a kézműveskedéssel töltött órák száma: a házilag készült csillámpor tuti siker az alkotni szerető gyerekek között.
Ősz van. Hideg. Borús. Esik. Fúj. A gyerekek meg zizegnek, ugrálnak, veszekednek, dúl bennük az energia, nekem meg őszül a hajam – Férjé már nem, mert ő már régen megőszült, hogy tőlünk-e vagy sem, azt fedje jótékony homály -, öröm az ürömben, hogy a vörös hajszín kevésbé fogékony erre a folyamatra, de az érzés akkor is megvan. Amikor már a csilláron is lógtak és tényleg semmi nem jut az eszükbe, akkor jön az unatkozó fázis, ami talán az eddigieknél is rosszabb: öt fetrengő gyerek a nappali közepén, akik olyan látványosan és olyan hangosan csinálják a semmit, hogy az már a szomszédoknak is feltűnik.
Mit lehet ilyenkor tenni? Ha kinti programok az időjárás miatt nem jöhetnek szóba – és ez ősszel gyakran előfordul -, akkor csakis valami kézműves dolog játszhat, valami tuti ötlet, ami képes lefoglalni őket, amit képesek együtt csinálni és még örömüket is lelik benne.
Ez viszont egyáltalán nem könnyű, tekintettel a köztük lévő nagy korkülönbségre és a kézügyességükben mutatkozó eltérésekre. Nagyfiú a térbeli dolgok megalkotásában penge, Nagylány szépen rajzol alakokat, Középső és Négyes egész tehetséges színezésben, Legkisebb meg firkálásban. Ezt a nagy halmazt kéne közös nevezőre hozni valahogy egy térben és időben, mert ha mindenki a saját szobájában tevékenykedik, akkor négy szobában kell nagytakarítást tartani az alkotófolyamat végén és nekem sem lesz kilométerhiányom a végére, mert folyamatosan rohangálhatok az egyiktől a másikig meghajtani, felitatni, odaragasztani, kihegyezni, átszúrni, felfűzni stb.
Ha viszont egy nagy közös projekten dolgozhatnak, amelyben mindenki megmutathatja miben tehetséges, akkor az mindenkinek jó. Nemrégiben rá is találtam a megoldásra: a házi csillámporral készült ragasztós képek pont megfelelnek a korábban vázolt kritériumoknak. (Ihletadó oldalak.)
Házi csillámpor
Hozzávalók
- keserűsó/só (apró és durva szemcsés)
- ételfesték
- simítózáras tasakok
- kémcsövek dugóval
Elkészítés
- készítsünk elő annyi simítózáras zacskót, ahány színt szeretnénk (nyugodtan keverjük az ételfestékeket a különlegesebb színekért)
- mindegyikbe rakjunk 2-2 evőkanál (keserű)sót
- csepegtesssünk mindegyik zacskóba minimum 15 csepp ételfestéket (ha sötétebb színt szeretnénk, akkor értelemszerűen többet)
- zárjuk be a zacskókat és jó alaposan morzsoljuk össze a sót a festékkel, hogy mindenhova egyformán jusson, egységes színt kapjunk
- nyissuk ki a zacskókat és 18-24 órára tegyük félre száradni
- a kész csillámport töltsük kémcsövekbe és zárjuk be dugóval
Ötlet/tipp
- változatos méretű csillámport készíthetünk, ha apró és durva szemcsés sót is használunk a festés során
- a keserűsóból élénkebb színű csillámpor lesz, mint a sima kősóból
- cukorból is készíthetünk színes változatot, de itt nagyobb az esély, hogy göbök maradnak a csillámporban, viszont ehető, tehát sütik díszítéséhez is felhasználhatjuk
Felhasználás

Csillámporos kép
- készítsünk elő egy papírlapot
- tervezzük meg a képünket: rajzoljuk meg az alakok kontúrját vagy dekortapasszal alakítsunk ki alakzatokat
- ragasztóstifttel ragasztózzuk be egyesével a kontúrokon belüli területet és szórjuk rá a kiválasztott színű csillámport (mielőtt belekezdenénk a következő alakzat kitöltésébe várjuk meg, amíg megszárad az előző részlet)
- a folyamat végén óvatosan rázzuk le a felesleget
Tipp
- használhatunk öntapadós papírlapot is: vegyük le róla a védőfóliát és szabad kézzel alkossuk meg a képünket
- ha nem merünk szabad kézzel alkotni, akkor a védőfóliából vágjuk ki az alakok sablonját, ragasszuk vissza az öntapadós felületre és a korábban említett módon szórjuk a kontúron belüli területre a csillámport, majd húzzuk le a kontúrt jelképező sablont
- az alakok között kimaradt területet a legvégén szórjuk be porral, majd óvatosan rázzuk le a felesleget
Szuper ez a leírás, köszi hogy megosztottad – már mentem is magamnak Pinterestre, nehogy szem elől tévesszem 🙂
Szia Dóri!
Köszönöm, hogy ellátogattál a blogomra.
Örülök, hogy tetszett az ötletünk, remélem, sikerül megvalósítani.
Üdv: Barbara