Kertészkedés gyerekekkel: a legjobb közös játék

Nincs is jobb közös játék a szabadban, mint egy kis kertészkedés a gyere(ke)kkel.

 

Tagadhatatlanul itt a tavasz. Ez pedig azt jelenti, hogy az erkélyünk végre levetheti téli arculatát és virágba borulhat(na, ha nem én lennék a gazdája…, de ne szaladjunk ennyire előre…). Adott hét négyzetméter, öt gyerek (ezek az állandó összetevők), néhány dézsa, több liter virágföld és a főszereplők: virágok, fűszernövények, virágmagok (ezek évről évre változnak mennyiségüket és fajtájukat tekintve is). Mi lesz ebből?

Kezdjük ott, hogy én totális antitalentum vagyok magát a kertészkedést tekintve. Hiába nőttem fel vidéken, a nagyszüleim kertes házában, hiába volt gyönyörűen gondozott veteményese, gyümölcsöse, szőlője először a nagyanyámnak, aztán az édesapámnak, én mintha be lennék oltva mindenféle növényültetés ellen. Ami a kezeim közé kerül, az elpusztul… mágikus erőm van, ahogy azt Férj szokta mondani: kár a földért, mert elég megmutatni magam a növényeknek, már azelőtt elszáradnak, hogy gyökeret verhettek volna a dézsában. Ennek ellenére eddig minden évben kísérletet teszek a lehetetlenre és ültetek… szorgalmasan… mindenfélét.

Az álmaim mit sem változtak az évek folyamán, a buzgalmam is a régi,  és bízom abban, hogy egyszer majd lekerül rólam a rontás. Bár tökéletesen analóg szülő vagyok, a növényeket mindig neten rendelem a déli fekvésű erkélyünkre, ahol állandóan süt a nap, ebből következően a növényeket minden évben az elsivatagosodás fenyegeti, és a fejem meg olyan, mint a szita, ha locsolásról van szó.

– Szerinted létezik olyan virág, amit nem kell öntözni? – kérdeztem a minap Férjet.

– Mondjuk, ha műanyagból van, de melletted még az is kipusztulna – válaszolta némi éllel a hangjában.

Ehhez a kiindulási alaphoz csatlakozik az öt gyerek, akikbe szintén szívesen elültetném a növények iránti szeretetet, a gondoskodás csíráját, ha tudnám. Az ő megszelídítésük legalább akkora falat, mint virágzásra bírnom egy növényt, szóval megkértem a Balkonada blog szerzőjét, Nagy Jucót, hogy legyen a segítségemre, mutassa meg, hogy gyerek(ek)kel kertészkedni nem egyszerűen jó, hanem az egyik legjobb dolog, ami a szabadban történhet velünk. (Hátha a végén még én is elhiszem…)

A kertészkedés az egyik leghasznosabb családi szabadidős tevékenység. A közös kerti munkák jó alkalmat adnak arra, hogy a gyerekeket kirángassuk a számítógép, a tévé elől és közös élményeket szerezve, akár komoly témákat is megbeszéljünk.
A legtöbb gyerek imád a szabadban futkározni, játszadozni. Amint megjön a napsütés, beköszönt a jó idő, szinte lehetetlen a szobában tartani őket. Miért is kellene? A jó levegőn, a természet közelében töltött órák jó hatással vannak az egészségükre, szellemi, lelki és testi fejlődésükre. Szabadon szárnyaló fantáziájukkal minden apró tárggyal el tudnak játszani, mindenben meglátják a különlegeset. Persze ebben támogathatjuk is őket, ha egy igazán csalogató helyet alakítunk ki részükre a kertben.

A csöppségek nem nagyigényűek, elég egy kis kert, amit maguk gondozhatnak, egy kis zug, ahova elvonulhatnak, egy mókuslak, ahol az apró kincseket elrejthetik vagy egy kis autópálya, ahol az autókkal rodeózhatnak.

 

 

A kertészkedéssel szórakoztatva, játékosan nevelhetünk.  A természet titkainak felfedezésével egyidejűleg fejlődik a gyerekek kézügyessége, szín- és formafelismerő képessége, szaglása, tapintása. Az elvetett apró mag gondozása felelősségtudatra nevel és sikerélményt okoz. A közös kertészkedés megkönnyíti a munkát, és a gyerekek is hamar rákapnak az ízére. Különösen akkor, ha kapnak egy kis szabadon gondozható földterületet, amibe a növények mellé kis kabaláikat, apró tárgyaikat is elhelyezhetik. Kertbe csábító ötlet lehet egy kis tündérkert, amelyet akár egy nagyobb cserépben az erkélyen is létrehozhatunk.

 

 

A magunk termelte zöldségek és gyümölcsök zamatának nincs párja. A gyermekekkel közös kertészkedést a gyerekek is élvezik.

Legjobb a gyorsan növő bab, borsó és fűszernövények elvetésével kezdeni, hisz ezek igénytelen növények, cserébe viszont látványosan nőnek. A borsó vetését már március elején megejthetjük. Akár egy 30 centiméterese cserépben a balkonon is nevelhetjük. A gyerekek nyersen is szeretik, a magot még a legkisebbek is képesek megfogni és eldugni a földbe. A bab nagyon jól fut, azért ideális arra is, hogy sátrat építsünk belőle. A szintén népszerű eper és paradicsom is ajánlható már kezdő kertészeknek is.

A locsolás akár 4-5 éves kortól űzhető, vidám szórakozás. A kicsik először még nem annyira alaposak, némelyik virág túl sok vizet kaphat, míg mások túl keveset. Nem árt azért egy kis ellenőrzés és szükséges helyeken a víz pótlása.

A gyomláláshoz 6-7 éves kortól kérhetünk segítséget, eddigre tudja a gyerek az apró különbségek ellenére is egyértelműen megkülönböztetni a haszonnövényt a gaztól.

 

 

A palántázás, ültetés, kapálás és ásás  8-9 éves kortól felfelé ajánlott.  A metszést, vegyszeres kezeléseket, nehezebb és veszélyes munkákat sose bízzuk gyerekekre, minden balesetveszélyes helyzettől óvjuk őket. Ha több gyerekkel kertészkedünk egyszerre, akkor jó előre beszéljük meg, hogy melyik gyerektől mit várunk, kinek mi lesz a feladata.

Kezdjük el bátran a kertészkedést a gyerekekkel! A család egész éves zöldség- és gyümölcs mennyiségét nem fogjuk megtermelni, de a közösen végzett munka öröme és sikere, a közös élmények mindezt feledtetik. Használjunk ki minden talpalatnyi területet, éljünk kreatívan a terasz és a kert adta lehetőségekkel. Teremtsünk helyet a kerti munka mellett a játékra, pihenésre is!

A poszt vendégszerzője: Nagy Jucó, a Balkonada blog írója

Facebook

Pinterest

Instagram