Fekete-fehér, sakk-matt

Fekete-fehér, sakk-matt… megadom magam.

fekete, fehér, sakk, matt

 

Sok mindenben verhetetlen vagyok, főleg, amióta öt gyerekem van, olyan dolgokra is képes vagyok, amikről soha nem hittem volna, hogy valaha is menni fognak, de a sakkozás… nos, ez az egyik kivétel. Addig még megvan, hogy fekete-fehér, sakk-matt és hogy vannak benne parasztok – mint a napokban kiderült, ezt is rosszul tudom, mert hivatalosan gyalog a nevük -, de ennél többre nem jutottam a hatvannégy mezős táblán.

Na, nem mintha túl sok energiát fektettem volna ennek a szellemi sportnak a megismerésébe, a miért nem-re igazából nincs észszerű magyarázatom. De a gyerekeimnek hála egyre inkább érzem az e téren fellépő hiányosságot, mert ők viszont nagyon szeretnének megtanulni sakkozni és elég ciki, hogy a telefonomon megnyitott wikipédiáról kell puskáznom még a figurák neveit is, nemhogy a lépéseket.

Miért jó sakkozni?

A híradásokban már többször hallottam arról, hogy a sakk jótékony hatása miatt szakemberek szeretnék elérni, hogy bekerüljön az óvodai és iskolai nevelési programba és ne csak fakultáció, különóra keretében oktassák. 2013. március 15-től Polgár Judit törekvéseinek köszönhetően a sakk készségfejlesztő tantárgyként a Nemzeti Alaptanterv része lett. Az Európai Parlament – amely 2012. március 17-én adott ki deklarációt a sakk iskolai bevezetésének támogatásáról – indoklása szerint “a sakk révén bármely életkorban fejleszthető a gyermekek koncentrációs készsége, türelme és kitartása, valamint előmozdítható a kreativitás, az intuíció, az emlékezőképesség, valamint az analitikus és döntéshozatali készségek; a sakk emellett eltökéltségre, motivációra és sportszerűségre nevel“.

Számtalan tudományos értekezés bizonyítja, hogy a sakk, mint játék, aktív közreműködésre késztet, cselekvésre, gondolkodásra ösztönöz és eközben matematikai ismereteket is nyújt. Már Comenius is megállapította, hogy a “matematika az ész csiszolója, a bölcsesség kulcsa, a tehetség köszörűköve“. A sakk fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, az előrelátást, hiszen számba kell venni a lehetséges lépéseket, és közülük kiválasztani a lehető legjobbat.

 

fekete-fehér, sakk-matt

Hogyan tanuljunk sakkozni hatékonyan?

Első (sakk)lépésként felmértem, hogy mit tudnak a gyerekeim, mennyire ismerik ezt a játékot. A vizsgálódás eredményeképpen egyet már most biztosan kijelenthetek: nálam sokkal többet és azt is jobban. Nagyfiú és Nagylány pontosan ismeri a figurákat, Nagyfiú a lépésekkel is tisztában van, Nagylánynak itt már akadnak gondjai, de még hibaszázalékon belül mozog. Középső és Négyes ismereteinek fele homályba vész, de a színek tutira mennek és az azonos figurákat is ki tudják keresni a kupacból, bár a megnevezésükkel azért adódnak gondok: első lépésként például tisztáztuk, hogy a bástya nem vár, a futó pedig nem fogyókúrázó hóember, és a legmagasabbb-az-összes-közül sem a legszabatosabb elnevezés, bár igaz, ami igaz…

Mivel én gyerekekkel vágok neki a nagy kalandnak – csak, hogy tisztán lássatok: elhatároztam, hogy csakazértis megtanulok sakkozni -, ezért olyan oldal után kutattam, ahol a játékosságon van a hangsúly. Kitartó keresésemnek rövid időn belül meglett a jutalma. A Sakkmatyi (lánykori nevén Sakkovi) Képességfejlesztő és Tehetségkutató Sakkiskola olyan módszert kínál, amely lépésről-lépésre, változatos feladatok, kiegészítő – a sakk világától első pillanatra távolinak tűnő, pl. színező – feladatlapok segítségével próbálja lekötni és bevezetni a sakk izgalmas világába az izgő-mozgó csemetéket.

A másik nagyon fontos érv a Sakkmatyi módszere mellett, hogy nem hagyja magára a gyereket a sakktáblánál, hanem aktív részvételt követel tőlem/tőlünk, mint szülő(k)től. Közös játékra buzdít, amelynek során pontosan követhetem a gyerekeim fejlődését, láthatom, hogyan ügyesednek, hogyan oldják meg egyre könnyebben és leleményesebben az eléjük tárt furfangos feladatokat, problémákat.

 

fekete-fehér, sakk-matt

 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy – mivel az én kezemben futnak össze a szálak – tisztán látom, melyik játékos feladattal mit fejlesztek, mit tanítok és mit akarok és tudok vele elérni.

A Sakkmatyi online platformon elérhető, tizenhat hetes, alapfokú sakkoktatást célzó tanmenetében a feladatlapokhoz tartozik egy – felnőtteknek szóló – részletes leírás is, amelyből megtudható, hogyan érdemes bevezetni az egyes feladatokat, mennyi ideig kell/érdemes velük foglalkozni: lényegében egy komplex óratervet kaptam, amely nagyban megkönnyíti az életemet. (Fontos megjegyezni, hogy jó, ha van a közelben egy nyomtató, amivel a feladatlapokat ki tudjátok nyomtatni, mert számítógépen nem akkora élmény képzeletben színezni, összekötőset játszani…)

A módszer kiválóan alkalmazható óvodás kortól egészen tíz éves korig és legfőbb célja a sakkozás alapjainak megtanítása mellett az együtt-tanulás, együtt-játszás és a társas kapcsolatok építésének segítése.

Elő hát a színes ceruzákkal és a sakktáblával, kezdődjön a játék!

A poszt a Sakkmatyi Képességfejlesztő és Tehetségkutató Sakkiskola támogatásával jött létre.

Hozzászólás