Őszi hangulat: almás-körtés cobbler

Mi más szimbolizálhatná jobban az őszi hangulatot, mint egy almás-körtés cobbler.

Az utóbbi időben egyre többet sütök. Eddig is sokat álltam a tűzhely előtt, mert kenyeret minden másnap sütnöm kell egy ekkora családnál, de mostanában rászoktam a különféle egyszerű, könnyen összedobható gyümölcsös süteményekre, amelyek bármikor jó szolgálatot tehetnek öt gyerek mellett… tízóraira, uzsonnára, ebéd után, vacsora előtt…, szóval, értitek… bármikor.

Klasszikus tortákat csak sátoros ünnepekre vállalok, mert sok vele a meló, ahhoz meg idő kell és az nekem nincs. Tehát maradnak a beledobálós, kavarós, robotgépre bízható csodák. Az egyik ilyen csoda, a cobbler.

A hozzám hasonlóan lusta időhiányban szenvedő háziasszonyok kedvenc sütije nem más, mint egy tálban sült gyümölcsös pite. A lényege, hogy a gyümölcsöt tesszük alulra, a tetejére pedig egy igen könnyű tésztát kanalazunk és így sütjük meg, hogy aztán langyosan, tejszínhabbal vagy anélkül a családnak felszolgálhassuk, de aztán ne csodálkozzunk, ha öt perc alatt elfogy az egész. Mert el fog fogyni…, tanúsíthatom.

Nagy előnye a könnyű elkészíthetőség mellett, hogy a végtelenségig lehet variálni: bármilyen szezonális gyümölcsöt felhasználhatunk hozzá, de készülhet fagyasztott alapanyagból vagy befőttből is. Nagyon kevés lisztet igényel, mégis tekintélyes mennyiség lesz belőle, amiről azonban bizton kijelenthető, hogy soha nem elég.

Ennyi bevezető után jöjjön maga a recept, aminek az eredetijét itt olvastam, de mint mindig, most is egy kicsit átszabtam a mi méretünkre.